hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Üzletrész értékesítésének adózása, ha az eladási ár magasabb a jegyzett tőkénél

  • adozona.hu

Ha egy kft. teljes egészében értékesítésre került, az eladási ár magasabb volt, mint a jegyzett tőke értéke, ilyen esetben a különbözet hogyan adózik, illetve esetlegesen milyen költségeket lehet még figyelembe venni? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. eset

Ha arról van szó, hogy a kft. magánszemély tagja vagy tagjai eladták az üzletrészüket, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67. §-ában foglaltak szerint árfolyamnyereségből származó jövedelmet kell megállapítani. Az árfolyamnyereség a kapott bevétel és a megszerzésére fordított érték, továbbá az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegének a különbsége az Szja tv. 67. § (1) bekezdése szerint. A megszerzési érték és a járulékos költség tartalmát az Szja tv. 67. § (9) bekezdése tartalmazza. Ha a különbözet pozitív (azaz a kapott bevétel meghaladja a levonható költségeket) akkor e jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót és ha ezen árfolyamnyereség nélkül nem éri el a tagnak a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott jogcímen szerzett jövedelme a minimálbér 24-szeresét, azaz 2023-ban az 5 568 000 forintot, akkor 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

Szociális hozzájárulási adó felső határába beszámító jövedelmek:

  • az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó, az adó- vagy adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem (például munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem terhelte);
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat;
  • az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez;
  • a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68. §) – tagi jövedelem, vállalkozói kivét;
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. §);
  • az osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §);
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. §).

Ha az adott évben egy tag fentiek szerint kapott jövedelmei – az árfolyamnyereség nélkül – együttesen elérték a szochofizetési felső határt, akkor az árfolyamnyereség után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 29. § (1) bekezdése szerint a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.

A Szocho tv. 29. § (2) bekezdése szerint lehetőség van arra is, hogy a természetes személy arról nyilatkozzon, hogy az 1. § (1)–(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmeinek összege (természetesen a kifizetésre váró árfolyamnyereség nélkül) várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

2. eset

Ha nem magánszemély tag adta el az üzletrészt, akkor

  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 84. § (2) bekezdés a) pontja szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni az üzletrész értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet;
  • az Szt. 85. § (1) bekezdés a) pont szerint részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni az üzletrész értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet.

Ezen elszámolásokhoz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) nem tartalmaz adóalap-módosító tételt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magyarországi lakás eladásából származó jövedelem

Antretter Erzsébet

adószakértő, Adótanácsadási Üzletágvezető

Niveus

Nyilt végű pénzügyi lízing le nem vonható áfa, tao

Antretter Erzsébet

adószakértő, Adótanácsadási Üzletágvezető

Niveus

Égetett szesz szállítása Romániába

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink