hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katából a számviteli törvény hatálya alá – mi kerülhet a nyitómérlegbe? 3. rész

  • Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó

A katatörvény hatálya alól kikerülő társas vállalkozások – akár a társasági adó, akár a kisvállalati adó hatálya alatt adóznak a továbbiakban –, át-, illetve visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, ami kettős könyvvitel vezetését és beszámoló készítését, első lépésében pedig a nyitómérlegük kötelező összeállítását jelenti. Cikkem előző részeiben a nyitómérleg eszközoldalát vizsgáltuk, most rátérünk a forrásoldalra.

Amit a forrásoldalról tudni kell:

  • Céltartalék: a számviteli törvény (Szt.) hatálya alá át-, illetve visszatérés napjára vonatkozóan fennálló – az Szt. 41. §-a (1) bekezdése szerinti – várható kötelezettségre képzendő céltartalék számított összegét kell feltüntetni a nyitómérlegben. A számviteli törvény hivatkozott pontja alapján e körbe tartoznak

= a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek,

= a függő kötelezettségek,

= a biztos (jövőbeni) kötelezettségek,

= a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek,

= a környezetvédelmi kötelezettségek, valamint

= a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteségek.

Kisokos a kataváltozásokhoz című videónkat innen érheti el!

 

 

A vállalkozók tisztában vannak ugyan azzal, milyen fizetési kötelezettségekre kell felkészülniük, a szükséges forrásokat előteremteniük, de azt jellemzően nem tudják, hogy ezt a könyvvitelben céltartaléknak hívják, és ez milyen számviteli feladatokat hoz.

Ezért azoknak a könyvelőknek, akik a kata hatálya alól kikerülő vállalkozással kötnek szerződést – gondolva a könyvelői felelősségre is – célszerű a nyitómérleg összeállítását megelőzően a céltartalék kérdésére felhívniuk ügyfelük figyelmét, egyben nyilatkozatot is kérni tőlük arról, hogy a fentebb felsorolt jogcímeken a jövőben felmerülhet-e kötelezettségük, illetve van-e folyamatban a társasággal szemben vagy általa indított peres eljárás. (Gyakorlatias könyvelők készíthetnek erre egy formanyomtatványt is.)


Cikksorozatunk előző részeit itt és itt olvashatja el!

  • Saját tőke: meghatározása különbözeti alapon történik. Ez ismerős lehet a gyakorlott könyvelőknek abból az időszakból, amikor a betéti és a közkereseti társaságok az egyszeres könyvvitel hatálya alól kötelezően áttértek a kettős könyvvitelre, és a cég tőketartalékát kellett meghatározniuk a naplófőkönyvi adatokra alapozva. Az eljárás logikája ezen túlmenően az IFRS-ek szerint könyvelőknek sem idegen.

A nyitómérlegben szereplő eszközök összértékéből tehát le kell vonni a nyitómérlegbe felvett kötelezettségek és céltartalék összegét, és az így kapott eredmény a társaság saját tőkéjének összege.

Ez azonban még csak egy adathalmaz, könnyű belátni, hogy további bontásra van szükség ahhoz, hogy a saját tőkét képező tőkeelemek értékét meghatározhassuk.

Ennek során a számviteli törvény rendelkezései mellett, a katatörvény vonatkozó szabályaira is figyelnünk kell.

A jegyzett tőkével van a legkönnyebb dolgunk, az a társasági szerződésben szereplő jegyzett tőke összegét jelenti a nyitómérlegben is. Tőketartalék csak akkor lehet része a saját tőkének, ha a társasági szerződés szerint a vállalkozás ázsiós alapítással jött létre, vagy a korábbi években ily módon emelték a jegyzett tőkéjüket.

(Ázsiós tőkeemelés esetén a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik (általában a jelentősebb) része pedig tőketartalékba kerül, melynek célja, hogy a jegyzett tőke aránya kevésbé növekedjen.

A jegyzett tőke emelése emeli ugyan a saját tőkét, de emeli értelemszerűen a jegyzett tőkét is, amiből következően emelkedik a jegyzett tőke felében megállapított határ is, amit a saját tőkének el kellene érnie. Az ázsiós tőkeemeléssel ez a probléma megoldható: a tőkeemelés nem emeli a teljes jegyzett tőkét és ezzel együtt a jegyzett tőke felében megállapított határt. További előnye ennek, hogy a magánszemély tulajdonosok adófizetési kötelezettsége nem a hozzájárulás teljesítésekor, hanem az üzletrész névérték feletti értékesítésekor, illetve a tőkeleszállításkor kivont jövedelem szerzésének időpontjában keletkezik.  Az Szt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében azonban a tőketartalékba csak úgy lehet pénzeszközt elhelyezni, ha egyidejűleg a jegyzett tőke emelésére is sor kerül.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal kapcsolatos tudnivalókat!


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink