hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Késve kiállított számlák – mutatjuk, mi a helyes könyvelési, számlázási gyakorlat

  • adozona.hu

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy késve beérkező szállítói számla, illetve a vevőik részére késve kiállított számla esetében mi minősül tényleges teljesítésnek könyvelés során? Mi a helyes könyvelési, számlázási gyakorlat? A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk számlát kiállítani időben. Gyakorlatunk szerint a késve érkezett bejövő számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, például szeptember havi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptember hónapra kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozó számla továbbszámlázására november 21-én kerül sor, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel kerül be. Kérdéseim: 1. kérdés: Ez a gyakorlat megfelelő-e? Helyesen szerepelnek-e ezek a tételek a könyveinkben, ha arra az időszakra könyveljük, amelyik időszakban a gazdasági esemény ténylegesen történt? 2. kérdés: Helyes lehet-e az a gyakorlat, hogy a késett számlákat nem könyveljük visszamenőlegesen a tényleges teljesítés időpontjára, hanem a költséget és a kötelezettséget, valamint a követelést és az árbevételt a tárgyidőszakra (jelen példánál november hónapra: a vevő számla esetén a számla keltével egyező időpontra, a szállító esetén a bizonylat feldolgozásának napjára) könyveljük? 3. kérdés: Helyes lehet-e áttérni egy olyan könyvelési-számlázási gyakorlatra, amelynél nemcsak a késve kiállított számlák vevő/árbevétel tételei kerülnek a számla kiállításával egyező dátumra, hanem valamennyi kimenő számlát ennek megfelelően készítünk el?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az első kérdésre adott szakértői válasz

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a nem pénzeszközöket érintő (egyéb) gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági esemény megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. Sőt, a számviteli törvény 47. §-ának (9) bekezdése alapján a gazdasági eseményt akkor is könyvelni kell (belső bizonylat alapján), ha a gazdasági esemény megtörténtét követően a számla (a bizonylat) nem érkezett meg.

Könyvelni a gazdasági esemény megtörténtekor, a tételek felmerülésekor kell számításba venni, azaz a teljesítés időszakára, a teljesítés napjára. Tehát a november 20-án beérkezett számlát szeptemberre kell könyvelni, ha a teljesítés szeptemberben történt, azaz a gyakorlatuk megfelelő.

Ha nem érkezett meg időben a számla, abban az esetben nem számlázott szállítást kell könyvelni a „Nem számlázott szállítások” számlára. A nem számlázott szállítás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Ha ismert a szerződéses ár, abban az esetben az lesz az eszköz értéke. Ha nem ismert, akkor az eszköz értékét piaci információk alapján kell megállapítani.

A második kérdésre adott szakértői válasz

Nem lenne helyes egy olyan gyakorlat, ha a késett számlákat (költséget és a kötelezettséget, valamint a követelést és az árbevételt) a tárgyidőszakra – vevő számla esetén a számla keltével egyező időpontra, a szállító esetén a bizonylat feldolgozásának napjára – könyvelnék.

A harmadik kérdésre adott szakértői válasz

A számlakibocsátás általános időpontjáról az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 163. §-a rendelkezik. E szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

  • a) a teljesítésig,
  • b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Az ésszerű idő

  • 1) a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli az adómentes termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a szolgáltatást igénybe vevő fizeti;
  • 2) haladéktalanul, az 1) pont alá nem tartozó esetekben, ahol az ellenértéket a teljesítésig vagy a teljesítés napján, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik;
  • 3) 8 napon belüli időpont, egyéb, az 1) és 2) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia.

Kivétel jelent az előzőek alól az Áfa tv. 164. §-a szerint, ha az adóalany

  • a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy
  • b) az adott naptári hónapban

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámlát) bocsát ki.

Az Adózóna számvitellel kacsolatos írásait itt, a 2024-es adóváltozásokkal kapcsolatos cikkeket itt olvashatja el. Speciális esetek a számvitelben című sorozatunk kiadványait itt rendelheti meg kiadói kedvezménnyel.

Arra is van lehetőség, hogy a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban (például negyedév) bocsátja ki ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a szolgáltatást igénybe vevő fizeti.

Az ettől eltérő gyakorlat nem felel meg az Áfa tv. előírásának.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sportlövészet oktatás áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Őcsg

Lepsényi Mária

adószakértő

Őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31