Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog?

Megosztás Tetszik

Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy szoftvergyártó cég fejlesztése, például egy könyvelőprogram, saját előállítású szellemi termék, mivel ez a cég tulajdona. Amennyiben ezt eladja más könyvelő cégeknek, valójában nem a szellemi terméket, hanem annak használati jogát adja el. Jól gondolom? Ebben az esetben a vevőnél a szoftver használata vagyoni értékű jogként kell, hogy szerepeljen. Másrészt kérdés az is, hogy szabad-e ezen vagyoni értékű jog után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? A számviteli törvény 53. § (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke évről évre nő. Az 53. § (1) bekezdése szerint azonban terven felüli értékcsökkenés érvényesíthető, amennyiben a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tehát jól gondolom-e, hogy a könyvelőprogram használata vagyoni értékű jog, amely után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a használati jogot korlátozzák vagy az megszűnik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha vállalkozás a szoftver tulajdonjogát nem szerzi meg, csak a használati jogát, licenszt, akkor annak a bekerülési értéke vagyoni értékű jog lesz, ha tulajdonjogot is szerez, akkor pedig szellemi termék. Esetünkben feltehetően nem az utóbbiról van szó, hanem licenszről, vagy vagyoni értékű jogról. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 25. § (6) bekezdése szerint ugyanis:

„Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.”

Általában a kapcsolódó szerződés a használati jogokat, licenszek használatát években meghatározza, korlátozza. Ennek alapján, ha pl. 4 évre szól a használati jog, akkor a terv szerinti értékcsökkenést is ehhez mérten szokták megállapítani. A számviteli törvény 52. § (1) bekezdés szerint „…az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).” A könyvelőprogram esetében, ha pl. években meghatározott használat van, akkor erre kell elosztani a terv szerinti értékcsökkenést.

Ha nincs éves használatra vonatkozóan korlátozás a szerződésben, akkor sem igaz az esetek döntő részében, hogy egy könyvelőprogram értéke nem veszít az értékéből, sőt évente nő. Ugyanis az általam ismert esetekben mindig vannak frissítések, amelyek részben a jogszabályok változásából, részben a technika változásából, vagy az eljárás (pl. egy bevallási nyomtatvány) módosulásából adódnak, s ha valaki nem veszi meg újra a jogokat vagy a frissítéseket, akkor a korábban még akár korszerű programja, pár év alatt elavulttá válik. Emiatt általában reális a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. Ha valamilyen előre nem látható ok – nem az előre meghatározott időbeni korlát – miatt használhatatlanná válik a program, vagy jogilag korlátozzák (pl. nemfizetés miatt), akkor az Ön által hivatkozott terven felüli leírásnak is megteremtődik az alapja, és azt el kell számolni. Ugyanakkor fontos, hogy a terven felüli leírás nem helyettesíti a korábban hivatkozott terv szerinti értékcsökkenést, tehát csak azon felül alkalmazandó, ha megvan rá a jogalap és gazdasági ok.