hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog?

  • adozona.hu

Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy szoftvergyártó cég fejlesztése, például egy könyvelőprogram, saját előállítású szellemi termék, mivel ez a cég tulajdona. Amennyiben ezt eladja más könyvelő cégeknek, valójában nem a szellemi terméket, hanem annak használati jogát adja el. Jól gondolom? Ebben az esetben a vevőnél a szoftver használata vagyoni értékű jogként kell, hogy szerepeljen. Másrészt kérdés az is, hogy szabad-e ezen vagyoni értékű jog után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? A számviteli törvény 53. § (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke évről évre nő. Az 53. § (1) bekezdése szerint azonban terven felüli értékcsökkenés érvényesíthető, amennyiben a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tehát jól gondolom-e, hogy a könyvelőprogram használata vagyoni értékű jog, amely után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a használati jogot korlátozzák vagy az megszűnik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha vállalkozás a szoftver tulajdonjogát nem szerzi meg, csak a használati jogát, licenszt, akkor annak a bekerülési értéke vagyoni értékű jog lesz, ha tulajdonjogot is szerez, akkor pedig szellemi termék. Esetünkben feltehetően nem az utóbbiról van szó, hanem licenszről, vagy vagyoni értékű jogról. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 25. § (6) bekezdése szerint ugyanis:

„Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.”

Általában a kapcsolódó szerződés a használati jogokat, licenszek használatát években meghatározza, korlátozza. Ennek alapján, ha pl. 4 évre szól a használati jog, akkor a terv szerinti értékcsökkenést is ehhez mérten szokták megállapítani. A számviteli törvény 52. § (1) bekezdés szerint „…az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).” A könyvelőprogram esetében, ha pl. években meghatározott használat van, akkor erre kell elosztani a terv szerinti értékcsökkenést.

Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a "Pénzügyi és számviteli zárás" című kiadványunkat!
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. Kiadványunk végigveszi a főbb könyvvizsgálói szempontokat és szabályokat, arra pedig külön is kitér, hogy pontosan miként is kell a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani. Kidolgozott esettanulmányokkal, rengeteg számítási példával nyújt segítséget a könyvviteli zárlat feladatainak sikeres végrehajtásához.

Ha nincs éves használatra vonatkozóan korlátozás a szerződésben, akkor sem igaz az esetek döntő részében, hogy egy könyvelőprogram értéke nem veszít az értékéből, sőt évente nő. Ugyanis az általam ismert esetekben mindig vannak frissítések, amelyek részben a jogszabályok változásából, részben a technika változásából, vagy az eljárás (pl. egy bevallási nyomtatvány) módosulásából adódnak, s ha valaki nem veszi meg újra a jogokat vagy a frissítéseket, akkor a korábban még akár korszerű programja, pár év alatt elavulttá válik. Emiatt általában reális a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. Ha valamilyen előre nem látható ok – nem az előre meghatározott időbeni korlát – miatt használhatatlanná válik a program, vagy jogilag korlátozzák (pl. nemfizetés miatt), akkor az Ön által hivatkozott terven felüli leírásnak is megteremtődik az alapja, és azt el kell számolni. Ugyanakkor fontos, hogy a terven felüli leírás nem helyettesíti a korábban hivatkozott terv szerinti értékcsökkenést, tehát csak azon felül alkalmazandó, ha megvan rá a jogalap és gazdasági ok.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kapcsolt vállalkozás esete

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őcsg – gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése, földhasználat

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close