További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nagyító alatt a számviteli törvény változásai, táblázattal!

  • adozona.hu

Jelentős változásokat hoznak a magyar számviteli szabályozásban a 2016. január 1-jén hatályba lépő , módosított rendelkezések. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, így számos, az IFRS-ben (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) már alkalmazott szabállyal találkozunk a magyar számvitelben is. A Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló társaság részletesen vázolja a változásokat, amelyeket jelen cikkünkben ismertetünk.

Az Országgyűlés 2015. június 23-án elfogadta a T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás célja az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése. Fontos emellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése.

A lényegesebb változások a következők:

1. Változnak az egyszerűsített éves és konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó határértékek. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre bővülhet, mivel a választásnál figyelembe vehető mutatók jelentősen növekedtek. Egyszerűsödhet emellett a jelenleg konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezettek élete is, hiszen lényegesen emelkednek a határértékek, különösen az árbevételre vonatkozóan.

Egyszerűsített éves beszámoló

Kritériumok

Jelenleg

2016-tól

mérlegfőösszeg (millió forint)

500

1 200

 éves nettó árbevétel (millió forint)

1 000

2 400

átlagos létszám (fő)

50

50

Konszolidált beszámoló

Kritériumok

Jelenleg

2016-tól

mérlegfőösszeg (millió forint)

5 400

6 000

éves nettó árbevétel (millió forint)

8 000

12 000

átlagos létszám (fő)

250

250

2. A jövőben az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést meghozták, és így az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Bár a kifizethetőségre vonatkozó korlátok érdemben nem változnak, a maximálisan kifizethető osztalék mértéke változik a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest abban az esetben, ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon. A pozitív tőketartalékot ugyanis nem lehet már csak a számításnál figyelembe venni, hanem még az üzleti év zárása előtt át kellene vezetni a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak.

3. Teljesen megváltozik az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése. 2016-tól pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (például cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket részesedésként kell kimutatni.

Megszűnik az üzleti vagy cégértékre eddig lehetséges korlátlan hasznos élettartam. A jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.

Azon vállalkozásoknak, amelyek az új törvény által nem elfogadott módon keletkeztetett goodwillt mutatnak ki könyveikben, a 2016. évi beszámoló nyitó adataiban a részesedések értékére szükséges átvezetniük a goodwill értékét. Egyes speciális esetekben (például múltbeli beolvadás során ki nem vezetett goodwill) azonban számolniuk kell a goodwill eredmény terhére történő megszüntetésével.

4. Megváltozik a mérleg- és eredménykimutatás formája. Új fogalomként megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés (olyan 20 százalékot meghaladó részesedések, amelyek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak az IFRS-ben megszokott „significant influence”, azaz mértékadó befolyás kategória szinonimájaként), és az ezekhez kapcsolódó mérlegsorokat külön kell kimutatni (részesedések, kölcsönök, követelések).

Emellett megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, így a jelenleg itt kimutatott tételek az egyéb bevételek, ráfordítások, illetve a pénzügyi eredménybe közé tartoznak majd. Az osztalékfizetés szabályainak változása miatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.

5. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalma csökken, ellenben konkrétan rögzíti a törvény a közzététel információtartalmát. Kibővül viszont a megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentés adattartalma.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét és azok jellegét. Kötelező lesz bemutatni a bérjárulékok összegét állománycsoportonként, az igénybevett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit jogcímenként, az opciós és hasonló jogokat, valamint részletesen szükséges bemutatni, bizonyítani a befektetett pénzügyi eszközök megtérülési számításait. Az üzleti jelentésben ki kell térni a fióktelepek bemutatására is.

6. A változások csak a 2016. január 1-jétől kezdődő beszámolókra érvényesek, azonban fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni! Tehát a 2015. évi beszámolót is szükséges lesz „átforgatni” az új szabályok szerint.

A változások értelmezésével kapcsolatban várhatóan még számos kérdés fog felmerülni, különösen a 2016. évi áttérés és a nyitó adatok kezelésének speciális eseteire vonatkozóan.

A fenti lényeges változások mellett több speciális és részletszabály változott, a módosításokat az alábbi részletes táblázatokban foglalta össze a Mazars.

A tulajdonosi részesedésekkel kapcsolatos fogalmak változása és azok hatása a mérlegre

Témakör Változások
Kapcsolt vállalkozás Anya és leányvállalat, valamint a közös vezetésű vállalkozás. A társult
vállalkozást a továbbiakban nem itt kerül kimutatásra [3. § (2) 7.]. Ez a változás nem érinti a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal összefüggő adókötelezettséget, tekintettel arra, hogy az adótörvényeknek önálló és jelenleg is változatlan definíciója van a kapcsolt vállalkozás fogalmára, ami a többségi befolyás szerint kategorizál.
Társult vállalkozás
[3. § (2) 4 és 4a.]
Konszolidálásba teljes körűen nem bevont vállalkozás, melyben egy anyavállalat vagy annak leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel bír, és mértékadó befolyást gyakorol, azaz legalább a szavazatok 20 százalékával rendelkezik közvetlenül vagy közvetetten. A fogalom érdemben nem változott, de a társult vállalkozásokkal kapcsolatos adatok a továbbiakban külön jelenítendők meg a beszámolóban.
Jelentős tulajdoni
részesedés
[3. § (2) 9.]
Új fogalom: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.
Egyéb részesedési
viszonyban lévő
vállalkozás
A fogalom egyszerűsödött: az a vállalkozás minősül ilyennek, amelyben a
vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel [3. § (2) 5.].
Új mérlegtételek A befektetett pénzügyi eszközök között a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos tételek után két új sorban kell kimutatni a „Tartós jelentős tulajdoni részesedés” és a „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban” elnevezésű mérlegtételeket [27. § (3a) és (3b)].
A forgóeszközök között a követelések kiegészülnek a „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” [29. § (3a)] és az értékpapírok listája kiegészül a „Jelentős tulajdoni részesedés” [30. § (2a)] mérlegtétellel. Az új mérlegtételek megjelennek a mérleg választható tagolását tartalmazó 1. számú melléklet A és B verziójában is.

Az üzleti és cégérték fogalmának módosulása és kapcsolódó változások

Témakör Változások
Üzleti vagy cégérték
[3. § (5) 1. és 2.]
2016-tól pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. Minősített többséget biztosító befolyás szerzése a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét.
Üzleti vagy cégérték
értékcsökkenése
[52.§ (4), 53. § (3)]
Jövő évtől diktált értékcsökkenési szabály vonatkozik a nyilvántartott üzleti vagy cégértékre, amennyiben azok hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Az üzleti vagy cégértéket legalább 5, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, és az üzleti vagy cégértékkel összefüggésben elszámolt terven felüli értékcsökkenés akkor sem írható vissza, ha az elszámolásának okai többé már nem állnak fenn.
Elhatárolt negatív
üzleti érték
megszüntetése
A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Az eddig korlátlan felső határ a megszüntetés idejére 10 évre korlátozódik, de minden további előírás marad, beleértve a kiegészítő mellékletben történő közzétételi kötelezettséget [45. § (4)].
Tulajdoni
részesedés
bekerülési értéke
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték, azaz a vételár [49. § (3)].
2016 nyitó tételek
módosítása
Ha egy vállalkozónak a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2016-tól hatályos módosítását megelőző napon hatályos szabályainak megfelelő olyan üzleti vagy cégértéket mutat ki, ami a módosítás értelmében megszűnik, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania [3. § (5) 1. b) és c), 2. b) és c), 177. § (46)].
Végleges
vagyonmérleg
Tekintettel az üzleti érték miatti változásokra, a továbbiakban már nem
értelmezett a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő értéke, így ezt a részt törölték a saját tőkével szemben az átvevő társaságnál kivezetendő tételek közül [141. § (9)].

Beszámoló választhatóságát érintő változások

Témakör Változások
Egyszerűsített éves
beszámoló (EÉB)
[9.§ (2)]
[9.§ (3)
A szabály változatlan, a mutatók értéke változik: EÉB-t készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

Jelenleg, illetve 2016-tól
a) mérlegfőösszeg (millió forint): 500, illetve 1 200
b) éves nettó árbevétel (millió forint): 1 000, illetve 2 400
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak (fő): 50, illetve 50
Az eddigi korlátozásokon túl (nyrt., anyavállalat, tőzsdei értékpapír kibocsátója) 2016-tól a közérdeklődésre számot tartó vállalkozó sem készíthet EÉB-t.
Mikrogazdálkodói
egyszerűsített éves
beszámoló [9.§ (6a)]
Változatlan értékhatárok, de új korlátozás: nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott befektetési vállalkozás és pénzügyi holdingvállalkozás.
Konszolidált éves
beszámoló (KÉB)
[117. § (1)]
A szabály változatlan, a mutatók értéke változik: nem kell az üzleti évről KÉB-et készítenie az anyavállalatnak, ha az üzleti évet
megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
Jelenleg, illetve 2016-tól
a) mérlegfőösszeg (millió forint): 5 400, illetve 6 000
b) éves nettó árbevétel (millió forint): 8 000, illetve 12 000
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak (fő): 250, illetve 250
Csak egyfajta
eredmény-kimutatási séma választható

Az üzemi tevékenységre vonatkozó eredmény-megállapítás két módja( összköltség- és forgalmiköltség-eljárás) megmarad, de a továbbiakban megszűnik az A és B típusú eredménykimutatás közötti választási lehetőség [71. § (2)]. A 2. és 3. számú mellékletben található séma a korábbi A típusnak felel meg.

Osztalék elszámolásának változása és következményei

Témakör Változások
Osztalék elszámolásának ideje és forrása
[39. § (3) és (3a), 84. § (1)]
Eddig az osztalék elszámolása annak az évnek a beszámolójában történt meg, amely év eredményének a felosztásáról döntöttek, és amely összeg kiegészíthető volt a szabad eredménytartalékkal; a megállapított osztalék csak az éves eredménykimutatásban jelent meg és már nem került át az eredménytartalékba.
A jövőben az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést meghozták és így az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz, de növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott /járó
osztalék összegét. Kedvező következmény, hogy ezt a változást követően már nem kell eredmény-felosztási döntés előtti és azt követő beszámolót és könyvvizsgálói jelentést készíteni.
Osztalékfizetési
korlát [39. § (3)]
A szabály érdemben változatlan, azaz a kifizetés után sem lehet alacsonyabb a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke a jegyzett tőke alá. A változás mindössze az értékelési tartalék pozitív összegére történő utalás.
Kezelt vagyon utáni
hozam
A bizalmi vagyonkezelés esetén fizethető hozam szabálya is az előzőek szerint módosul [40/A § (7)].
Osztalékelőleg és
saját részvény
visszavásárlásának
forrása [39. § (4),
(5)]
A jelenleg is érvényes eljárási szabályok mellett ezek az ügyletek is akkor teljesíthetők, ha a 6 hónapnál nem régebbi elfogadott beszámolóban vagy a közbenső mérlegben az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék – az osztalékfizetési korlát szabályai figyelembe vételével – arra fedezetet nyújt.
Mérleg szerinti
eredmény
megszűnik
Mivel az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, a korábbi mérleg szerinti eredménytétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. [70. § (1), (2) és a 2., 4., valamint az 5. melléklet]
A saját tőke elemei között a mérleg szerinti eredményt az adózott eredmény váltja fel [35. § (2), 37. § (1), (2), (5), 40. § (1), 40/A § (1), (3), (4), 87. §, 89. § (1) c)].
Ez a számvitelről szóló törvényen kívül egyéb más pénzügyi törvény módosítását is igényli, azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.
2015-ös adatok a
2016-os beszámolóban
A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg- és eredménykimutatási séma szerinti részletezésnek
megfelelően kell bemutatni [177. § (45)].

Rendkívüli tételek megszűnése és az azzal összefüggő változások az egyéb és pénzügyi bevételek/ráfordítások között és a kiegészítő mellékletben

Témakör Változások
Rendkívüli
eredmény törlése
Az új irányelvnek történő megfelelés céljából törlik a rendkívüli eredmény tételeit részletező teljes 86.§-t. Ugyancsak törlik az eredménykimutatás sémákból is a rendkívüli tételeket és a szokásos vállalkozási eredményt. [2. és 5. sz. melléklet]
Egyéb
bevétel/ráfordítás
tartalmának
bővülése
A továbbiakban minden eddig rendkívülinek minősített tétel, ami nem kapcsolódik részesedésekhez és / vagy átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz, egyéb bevétel/ráfordítás címén kerül nyilvántartásba [81. § (2)]. Azonos elvek szerint kell elbírálni a halasztott tételek feloldásának besorolását is, például rendkívüli helyett egyéb ráfordításként kell majd elszámolni, és halasztott ráfordításként kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás pénzügyileg
nem rendezett összegét, illetve a jogszabály alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül véglegesen átadott eszköz értékét. A halasztást továbbiakban egyéb ráfordításként kell feloldani [33. § (1), (6)] (4a), 45.§ (1), 77.§ (4a)].
Bruttó helyett
nettó elszámolás
A rendkívüli tételek átsorolása mellett az is változik, hogy a részesedésekhez,átalakuláshoz kapcsolódó tételeket az eddigi bruttó helyett nettó módon kell kimutatni [84-85. §].
Pénzügyi
műveletek
eredményének
megbontása
Külön soron kell bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekkel, illetve az értékpapírokkal, adott kölcsönökkel kapcsolatos ügyletek eredményét [84. § (2), (2a), 85. § (1), (1a)]. A forgóeszközök között kimutatott eszközök hasonló ügyleteiből származó eredményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell megjeleníteni. [84. § (3), (3a),
(7), 84. § (8), 85. § (3)v)] E szerint változik az eredménykimutatás felépítése is [2. sz. melléklet].
Jellemző példa:
apport elszámolása
Eddig rendkívüli ráfordításként és bevételként jelenítettük meg az apportált eszköz könyv szerinti értékét és a cserébe kapott részesedés alapító okirat szerinti értékét. A jövőben az apport eredménye és az apportált eszköz jellege szerint megjelenhet
a) egyéb bevétel/ráfordítás (ha nem értékpapírt vagy részesedést apportálnak) [77. § (3) k), 81. § (2) k)] vagy
b) részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség/ráfordítás,
árfolyamveszteség (ha befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
részesedést apportálnak) [84. § (2) b), 85. § (1)b)],
c) befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség/ráfordítás, árfolyamveszteség (ha befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírt vagy kölcsönt apportálnak) [84. § (3) f), 85. § (1a), d)], vagy
d) pénzügyi műveletek egyéb bevétele /ráfordítása (ha forgóeszközök között kimutatott részesedést, értékpapírt apportálnak) [84. § (7), 85. § (3)v)].
Kivételes nagyságú
és előfordulású
tételek
A számviteli politikában írásban rögzíteni kell azon túl, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, azt is, hogy mit minősít kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak [14. § (4)].
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában
meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét [88. § (4a)].
A kiegészítő
melléklet további
kapcsolódó
változásai
A rendkívüli tételek társasági adóra gyakorolt hatása helyett a jövőben azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek az adó hatását kell bemutatni, amelyek jelentős összegűek, illetve összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak [81. § d-e)].
A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán pedig értékpapír típusonként be kell mutatni nettó módon elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit [82. § (3)c)].
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a korábban rendkívülinek tekintett, a változás után az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket [93. § (6)].
2015-ös adatok a
2016-os
beszámolóban
elhatárolt
rendkívüli tételek
feloldása
A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni [177. § (45)].
A 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között nyilvántartott, a módosító törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint képzett elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a módosított számviteli törvény, valamint a 77. § (4a) bekezdése, a 84. § (2a), (3a) és (8) bekezdése szerint kell
feloldani [177. § (47)].

A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés adattartalmának bővülése

Témakör Változások
Sorrend tartás A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredmény kimutatásban szerepelnek [88. § (10)].
Annak bizonyítéka,
hogy miért nem
számoltak el
értékvesztést
A bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén be kell mutatni azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni; 90. § (4) b)
Bérjárulékok
bemutatása
A személyi jellegű ráfordítások között nem csak a foglalkoztatottak bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit kell bemutatni, hanem a bérjárulékokat is, mindegyiket állománycsoportonként megbontva [91. § a)].
Opciókkal
kapcsolatos
információk
Részvénytársaságnál a részvényekkel és átváltoztatható és átváltozó
kötvényekkel kapcsolatos tájékoztatáson túl az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét is be kell mutatni, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat [91. § b)].
Jelentős igénybe vett szolgáltatások A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett
szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit [93. § (5a)].
Fióktelepek Az üzleti jelentésben ki kell térni a telephelyeken kívül a fióktelepek bemutatására is [95. § (4) d)].
Egyszerűsített éves
beszámoló kiegészítő
mellékletének
változása
Az eredménykimutatás arab számmal jelölt tételeit be kell mutatni, ha jelentős összegűek [96.§ (3a)]. Tételesen meghatározzák, hogy mit kell bemutatni a kiegészítő mellékletben az eddigi nem kötelező adattartalom meghatározása helyett. A személyi jellegű tételek közül csak a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszámát kell megadni [96. § (4)]. Ha alkalmazzák a piaci értékelést, akkor az érintett eszközök leltárának tartalmaznia kell a bekerülési érték alapján számított könyv szerinti nettó és a piaci értéket, továbbá a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az értékhelyesbítés alakulását [96. § (4a)].

Új jelentés a kormányok részére fizetett összegekről – új VI/A fejezet, 134/A-C §

Témakör Változások
Jelentésre kötelezettek A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők
fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha
a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.
Mentesség feltétele Ha a vállalkozó EU valamely tagállama alá tartozó anyavállalata összevont jelentést készít a kormányok részére fizetett összegekről.
A jelentés tartalma A tevékenységéhez kapcsolódóan pénzben vagy természetben kifizetett összeg:
a) az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen;
b) az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a következő típusonkénti teljes összegét [2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5.]:
ba) termelési jogosultságok;
bb) a társasági bevételt, termelést és nyereséget terhelő adók, kivéve a fogyasztást terhelő adókat, mint például a hozzáadottérték-adó, a személyi jövedelemadó és a forgalmi adók;
bc) jogdíjak;
bd) osztalékok;
be) termelés megindítási, felfedezési és termelési bónuszok;
bf) licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték;
bg) infrastruktúra-fejlesztési célú összegek; valamint
c) a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegeket összesen.
Ha a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett a vállalkozó, a projektszintű jelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó jelentést készíthet. A természetben adott juttatás esetén az érték meghatározásához alkalmazott módszert a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésben külön be kell mutatni.
Összevont jelentés Anyavállalat készíti, ha bármely leányvállalata a megjelölt iparágakban
tevékenykedik. Egyedivel azonos összeállítási szabályok és mentesítési
értékhatár. Nem mentesíthető, ha bármely leányvállalata közérdeklődésre számot tartó vállalkozás.
Közzététel és
letétbe helyezés
A vállalkozó a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést az általános szabályok szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó

Témakör Változások
Új fogalom [3. § (15)]
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom, ami szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:
a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet
jogszabály – például a hitelintézeti, a biztosítási és a befektetési vállalkozásokról szóló törvény – közérdeklődésre számot tartónak minősít. Ilyenek jelenleg
– a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet, biztosító és befektetési vállalkozás;
– a tárgyévet megelőző évben 500 millió forintot meghaladó mérlegfőösszegű hitelintézet és befektetési vállalkozás, illetve a 1,5 milliárd forintot elérő bruttó díjbevételű biztosító
– szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója

Könyvvizsgálat

Témakör Változások
Mentesülési tilalom Mutatók alapján nem mentesülhet a könyvvizsgálat alól a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó [155. § (5) f)].
Bővülő
könyvvizsgálói
jelentés
A könyvvizsgáló jelentésének tartalmaznia kell a jövőben, hogy az üzleti jelentés véleménye szerint összhangban van-e a beszámolóval, a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival [156. § (5) h)].
A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben; ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű [156. § (5) i)].
A könyvvizsgáló jelentésének tartalmaznia kell a könyvvizsgáló véleményét a tőzsdei kibocsátók vezetősége üzleti jelentése részeként készített vállalatirányítási nyilatkozatról, különösen a belső ellenőrzés és kockázatkezelés beszámolót alátámasztó rendszereiről; illetve a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésére bocsátották-e a jelentős részesedéssel rendelkező befektetők, és a különleges irányítási jogokat birtokló tulajdonosok adatait, valamint a szavazati jogok bármely korlátozásával, a vezető tisztségviselők kinevezésével és elmozdításával, hatáskörével kapcsolatos információkat [156. § (5) j)].

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Művelés alól kivett zárkert értékesítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

A1 igazolás birtokában további teendők

Széles Imre

tb-szakértő

Próbaidő számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X