Meddig foglaló a foglaló, hogyan kell nyilvántartani?

Megosztás Tetszik

Részletre vásárláskor helyes-e a tulajdonjog vevőre átszállásáig a követelések között nyilvántartani a foglalót, vagy az a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Cégünk a vásárolt ingatlan 30 százalékát foglalóként fizette meg, majd öt éven keresztül, havi egyenlő részletekben törleszti a fennmaradó vételárat. A szerződés szerint a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésével száll át a vállalkozásra. Az ingatlant már adóköteles tevékenységünkhöz használjuk. A vételár a szerződés szerint nem változik, a több évi részletekben történő fizetés külön kamattól mentes, ennek ismeretében határozták meg a felek a vételárat és a havi részkiegyenlítések összegét. Helyes-e az utolsó részlet kifizetéséig – azaz a tulajdonjog átszállásig – a követelések között nyilvántartani a 30 százalékos foglalót, vagy az a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? – kérdezte olvasónk.

Egy ingatlant nem akkor aktiválunk, amikor például a földhivatali bejegyzés is megérkezik, hanem akkor, amikor birtokba kerülünk, megszerezzük az eszköz feletti rendelkezési jogot – hangsúlyozta szakértőnk. A kérdésben vázolt esetben ez a használatba adás napja kellett, hogy legyen, számvitelileg tehát ekkor aktiválunk a szerződés szerinti értéken. (Ameddig használjuk, a könyveinkben van akkor is, ha később meghiúsul az ügylet. Bár ezzel az érveléssel szakmai körökben is sokan vitatkoznak.)

A leírt esetben részletre vétel történik, a már használatba vett – aktivált –ingatlant részletekben fizetjük ki. A foglaló azonban – bár az az ellenérték egy részlete –, nem válik a használatba adás napján „részletté”. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szankciókat rendel a foglalóhoz, azaz csak a szerződés teljesülése esetén dől el, hogy mi lesz a sorsa: utolsó részletként funkcionál, vagy netán visszajár.

Az adott foglaló a teljesítésig – értsd a Ptk. szerinti szerződéses teljesítése –, követelés, annak megtörténte után kell összevezetni a szállítói tartozással.

Az áfatörvény szerint adóköteles ügyletnek számít – ha az alapügylet is az –, mert beleszámít a teljesítés ellenértékébe. Ha a teljesítés meghiúsul a foglalót adó fél miatt, az esetben nem kapja azt vissza, és az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia, az áfarésszel együtt. (Egyéb ráfordítások (86) nő, egyéb követelés (36) és előzetesen felszámított áfa (466) csökken.)

A részletre vásárolt ingatlan könyvelése:

A részletre vásárolt ingatlan szerződés szerinti beszerzési árának (és az előzetesen felszámított általános forgalmi adónak, ha van) az elszámolása az ingatlan átadásakor:

T 161. Befejezetlen beruházások

T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

 K 455. Beruházási szállítók

(Abban az esetben, ha az általános forgalmi adó nem igényelhető vissza, az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a befejezetlen beruházás bekerülési értékét növeli.)

T 161. Befejezetlen beruházások

K 455. Beruházási szállítók

Ha a szerződés időtartama hosszabb, mint egy év, akkor a kötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell elszámolni 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek számlacsoporton belül. Ha az eladó és a vevő közötti kapcsolat megfelel a számviteli törvény kapcsolt vállalkozás vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás fogalmának, akkor a 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, illetve a 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben számlacsoportot kell alkalmazni.

Az egy éven belül esedékes részleteket a rövidlejáratú kötelezettségek közé kell átsorolni.