hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könyvelők figyelem: így módosul a számviteli törvény

  • adozona.hu
2

A jövőben a vállalkozások többsége egyszerűsített éves beszámolót készíthet, kevesebb társaság lesz kötelezett konszolidált beszámolóra, változik az osztalék elszámolása – egyebek közt ezt tartalmazza a számviteli törvény tervezett módosítása.

A javaslat a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelv átültetését szolgálja – szerepel a számviteli törvény módosításának tervezetében.

Az új számviteli irányelv jelentősen emelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Szintén módosulnak az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek is, így az adminisztrációs terhek csökkentéseként a jövőben kevesebb anyavállalat köteles összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A javaslat–- az új számviteli irányelvvel összhangban – további információkat, adatközléseket ír elő bizonyos közép- és nagyvállalkozásokra, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozóan. Bevezetik a kormányok részére fizetett összegekről szóló külön beszámolót (CBCR), amely elősegíti a nyersanyag-kitermelő iparágban működő és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozások által az államok részére adott juttatások nyomon követését.

Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.

A javaslat alapján változnak az osztalék elszámolásának a szabályai is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Ez a számvitelről szóló törvényen kívül egyéb más pénzügyi törvény módosítását is igényli, azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.

A gyakorlati tapasztalatok szerint az üzleti vagy cégértékre vonatkozó számviteli szabályokat a vállalkozások gyakran adóelkerülési célokra használják. Ennek a megakadályozása érdekében változnak az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályok. A javaslat alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégéréket kimutatni (legyen az akár pozitív vagy negatív) az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerzett. E mellett – összhangban az irányelvvel – az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni.

A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.

A javaslat több más törvény, így az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítását is tartalmazza.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (2)
adózóna.hu

Kedves Szilágyi Ferenc!
Köszönjük észrevételét. Az írás a törvényjavaslat indokolását használta forrásul, sajnos ott is helytelenül szerepel a szöveg, maga a törvényjavaslat az Ön által leírt előírást tartalmazza.
Javítjuk a szövegezést.
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

szifer

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi mondat nem lehet, hogy el lett írva?

"E mellett – összhangban az irányelvvel – az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legfeljebb 5 év, de legalább 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni."

Nem lehet, hogy az alábbi módon hangzana helyesen?

E mellett – összhangban az irányelvvel – az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni.

Köszönöm!

Szilágyi Ferenc

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Családi gazdálkodó tételes költségelszámolása 2022-ben.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őcsg bevétele

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs