Így számolható el a bérlemény rezsije

Megosztás Tetszik

Ha egy társaság ingatlant bérel, gyakori, hogy külön fizeti a bérleti díjat és külön a közüzemi számlákat. Az utóbbi költségek hogyan számolhatók el, levonhatók-e az iparűzési adó alapjából – kérdezte Olvasónk. Kérdésére Szolnoki Béla könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Székhelyünk használatára bérleti szerződést kötöttünk, valamint ugyanazzal a céggel külön szerződést kötöttünk a közüzemi díjak átszámlázásáról A bérleti díj és a közüzemi díjak természetesen külön számlán szerepelnek, és a közüzemi számlákon a villany- és gázfogyasztás mennyiségi egysége és mennyisége is feltüntetésre kerül – sorolta a kérdést megalapozó tényeket a kérdező, majd így folytatta: állítólag a helyi adó ellenőrzése során ezeket a számlákat nem fogadják el mint anyagköltséget. Ezek a tételek könyvelhetőek-e 51-es számlára és levonhatóak-e az iparűzési adó alapjából? – tudakolta Olvasónk.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – kiemelve néhány, de nem teljes körű összefüggést  – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve több tényezővel - kezdte válaszát Szolnoki Béla. A nettó árbevételt csökkenthető például

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értékével (meghatározott feltételek esetén),
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
költségével.

Esetünkben a tényállás szempontjából sokkal inkább meghatározó a közvetített szolgáltatások fogalma, ami a következő:
A közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette”.

A gyakorlatban a bérbe adott ingatlanoknál általában teljesítik a bérbeadók a közvetített szolgáltatás – többek közt dokumentációs - követelményeit és ilyen jogcímen le tudják vonni azokat a továbbszámlázott közüzemi díjakat, ami közvetlenül a bérbevevőt terhelik.

A számviteli törvény fogalmai szerint:

78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

(2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni….

A 2011-ig érvényes szabályozás szerint az energiahordozó anyagok (földgáz, villamos energia, ivóvíz) beszerzéséhez kapcsolódóan a szolgáltatók által jogszabályi előírás alapján felszámított egyes díjakat igénybe vett szolgáltatás költségeként kellett elszámolni. A szabály 2012. január 1-jével megváltozott és ezeket a tételeket nem igénybe vett szolgáltatás költségeként, hanem az energiahordozó anyagok felhasználásakor elszámolt anyagköltség részeként kell elszámolni (47. § (4) bekezdés e) pont).

Nem történik viszont anyagvásárlás abban az esetben, amikor a csatorna használatért fizetünk. Ezeket az igénybe vett szolgáltatásként (52-es számlacsoport) kell elszámolni, hiszen itt a szolgáltató nem ad részünkre anyagot, hanem szolgáltatásával elvezeti a szennyvizet. Nehézséget okozhat, hogy ezeket sok esetben azonos számlán tüntetik fel a vízdíjjal.
Hasonló a szabály a távhőszolgáltatás esetében, vagy a szolgáltatók által leszámlázott egyéb szolgáltatások esetében (pl rendelkezésre állási díj) is. Ezeket is igénybe vett szolgáltatás költségeként számolandó el.

Tehát az előzőek alapján lehet a közvetített szolgáltatásokat és az anyagköltségeket levonni az iparűzési adó alapjából, ha azok megfelelően dokumentáltak.