Céltartalékképzés a Sberbank csődje miatt?

Megosztás Tetszik

Lehet-e, illetve kell-e egy kft.-nek céltartalékot képeznie a 2021. évre a Sberbank csődje miatt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Greff Magdolna okleveles adószakértő, a Finacont Kft. munkatársa válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Lehet-e, illetve kell-e egy kft.-nek céltartalékot képeznie a 2021. évre a Sberbank csődje miatt? A cégnek 2021. december 31-én nem volt a bankszámláján egyenleg, viszont 30 millió forint folyószámlahitele volt. A cégnek a Sberbank 2022. február 28-án záró kivonatot adott. 2022. február 28-án 60 millió forint volt a bankszámláján, melyből az OBA térít 100 000 euróig. A számviteli politikában a mérlegkészítés időpontja 2022. március 31. Tehát addigra tudomására jutott a fenti tény. Kell-e a különbözetre céltartalékot képezni? Ha igen, a 2021. vagy a 2022. évre?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 41. § (1) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Az előbbi, kötelező céltartalék képzését előíró jogszabályhely alapján a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell céltartalékot képezni, ha a kötelezettség a mérlegfordulónap időpontjában fennállt, de összege vagy esedékessége még bizonytalan.

Ugyanakkor, ha az adott fizetési kötelezettségnek az összege és az esedékessége ismert, akkor azt a várható kötelezettségek (céltartalék) helyett, a tényleges kötelezettségek között kell könyvelnie a cégnek.

Mint azt a Magyar Nemzeti Banknak a Sberbank végelszámolása kapcsán kiadott közleménye tartalmazza, az adósok szerződésszerű teljesítési kötelezettsége szerint kell megfizetni a törlesztőrészleteket. Az adósok kötelezettségeit az MNB rendelkezései nem érintik. Tudomásunk szerint általában véve a bajba jutott bank hitelállományát ilyenkor átveszi egy kijelölt másik bank, és az eredeti feltételek mentén folyik tovább a hitelviszony. Bár ez a folyamat vélhetően nem zajlik le rövid idő alatt, ennek a folyamatnak nincsen kihatása a fennálló törlesztési kötelezettségre.

Az Sztv. 41. § (2) bekezdése tartalmazza azt az esetet, amikor nem kötelező, csak lehetséges a céltartalékképzés. E szerint az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk olyan jövőbeni költségről, amelynek összege vagy felmerülése bizonytalan, ezért nincs olyan indok, ami miatt lehetséges lenne céltartalékot képezni.