adozona.hu
Céges kölcsön a dolgozónak, tagnak, ügyvezetőnek – így adózik
//adozona.hu/szamvitel/Ceges_kolcson_a_dolgozonak_ugyvezetonek__ig_RGZVQX
Céges kölcsön a dolgozónak, tagnak, ügyvezetőnek – így adózik
Tetszik
A cégeknek lehetőségük van arra, hogy a dolgozóiknak valamilyen célra kölcsönt/hitelt nyújtsanak. Ennek jogi akadálya nincsen, mivel a polgári törvénykönyv 6:383. paragrafusa azt nem mondja ki, hogy a kölcsönszerződés csak meghatározott felek között jöhet létre – a jogszabály alapján ehhez egy hitelező és egy adós kell. Tehát az, hogy kölcsönt egy magánszemély csak hitelintézettől vagy pénzintézettől tud felvenni, nem helytálló.
Azonban a kölcsönszerződés, ha cég (nem hitelintézet vagy pénzintézet) és magánszemély között jön létre, például az ügyvezető és a cége között, szigorú feltételek között mozoghat adózási szempontból. Figyelembe kell venni a személyi jövedelemadóról szóló törvényt (szja-törvény) és a társasági adóról szóló törvényt (tao-törvény) is.
| Megjelent az „IFRS-változások – új standardok és módosítások” című webinárium videófelvétele |
A gazdálkodó egység és a munkavállalója/ügyvezetője/tagja között létrejött kölcsönszerződés kétféle lehet.
» adómentes,
» nem adómentes.
Az adómentes kölcsön nem tárgya a jelen cikknek, de ide tartoznak a lakásvásárlásra, -építésre, -bővítésre, -felújításra, akadálymentesítésre igényelt kölcsönök (szja törvény 1. sz. melléklet 2. pont). Ezeknél van például olyan feltétel, hogy a lakáscélú hitel összege a folyósítás évét megelőző négy évben összesen ne haladja meg a 10 millió forintot.
|
Az Adózóna személyi jövedelemadóval kapcsolatos további írásait ITT, társasági adóval kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatja el. |
A nem adómentes kölcsön viszont szigorúbb feltételekhez kötött. Már a felvétel során számos pontot meg kell vizsgálni.
Az szja-törvény 72. § (1) bekezdés kimondja, hogy ha a kölcsön kifizetőtől származik, akkor a magánszeméllyel szemben felszámított kamatnak el kell érnie a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékét, feltéve, hogy ha bizonyítja azt, hogy a szokásos piaci kamat ettől alacsonyabb.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
A cikkbeli példa valóban fordítva lett levezetve, melynek figyelemfelhívását köszönöm szépen! Igyekszem korrigáltatni!
"Ha a szokásos piaci feltételekkel elérhető kölcsönök kamata 13%, akkor a különbözet 1,25%, amelyre vonatkozóan meg kell állapítani a kamatkedvezményt, és a kifizetőnek azt be kell vallania és meg kell fizetnie az arra eső adókat."
A példa beli esetben nem kell megállapítani semmit, mivel a kifizető megkapja a jegybanki alapkamat+5% kamatot. Akkor van relevanciája a piaci kamatnak, ha a felek a a jegybanki alapkamat+5% kamattól alacsonyabb "piaci" kamatban állapodnak meg - és ezt kell bizonyítani, hogy valóban ennyi a más magánszemélyek által a piacon egyenlő körülmények között hozzáférhető kölcsön piaci kamata: "- ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal -"
Akkor ez a kamat felváltja a jegybanki alapkamat+5% - ot és ehhez kell viszonyítani a kifizető által nyújtott kölcsön kifizetőt megillető kamatát.
A cikk hibás. A jogszabály nem ezt írja, ha a kamat eléri a jegybanki alapkamat +5%-ot akkor nincs bizonyítási teher, nem kell vizsgálni a szokásos piaci kamatot. Ha a szokásos piaci kamat alacsonyabb mint az alapkamat +5% és ezt a kifizető alá tudja támasztani, akkor akár ezt is alkalmazhatják a felek anélkül, hogy kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezne.
72. § * (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény).