hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jelentős összegű hiba számviteli kezelése – példákkal

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A magyar számviteli törvény 18. paragrafusa egyértelműen rögzíti, hogy az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Ehhez az szükséges, hogy a különböző gazdasági eseményeket tartalmuknak és mértéküknek megfelelően rögzítsük a könyvekben.

Természetesen a számviteli rögzítés során óhatatlanul követhetünk el hibát, melyet javítani kell. Ha a hibás rögzítés számvitelileg még le nem zárt üzleti évhez kapcsolódik, akkor azt egyszerű módosító könyvelési tétellel javítjuk a tárgyévre vonatkozóan.

Ha azonban az érintett hiba már lezárt üzleti évet érint, akkor szükség lehet a korábbi lezárt üzleti év módosítására. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) azonban csak akkor írja elő a korábbi üzleti évek adatainak utólagos módosítását, ha a hiba „jelentős összegű”. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha adott lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák a nagyságukból adódóan nem érik el a „jelentős mértéket”, akkor azokat a hiba feltárásának üzleti évében kell elszámolni tárgyévi könyvelési tételként.

Olvassa el számvitel témakörben az Adózóna "Értékcsökkenési kulcs módosítása a koronavírus-járvány miatt", valamint "Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben" című írásait is!
A jelentős összegű hiba fogalmát a számviteli törvény 3. § (3) bekezdésének 3. alpontja határozza meg, mely szerint jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell értelmezni – példákkal is alátámasztva – a fenti definíciót!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Könyvvizsgáló megválasztása 2.

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Közterület-használat könyvelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink