Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben

Megosztás Tetszik

Írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk meg, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

A magyar számviteli szabályozásban az egyéb bevételek fogalmi meghatározásánál lényegében az úgynevezett maradékelv érvényesül, azaz a vállalkozásoknak azokat a rendszeres tevékenységük során keletkezett bevételeket, melyek nem számítanak értékesítés nettó árbevételének és pénzügyi műveletek bevételeinek, egyéb bevételként kell elszámolniuk.

Az egyéb bevételek köre 2016 január 1-jétől jelentősen kibővült, mivel ettől az évtől kezdődően szűnt meg a „rendkívüli eredmény” nyereségkategória s vele együtt a „rendkívüli bevételek” fogalma is.

Jelen cikkben az egyéb bevételek elszámolásának a gyakorlatban problémát okozó kérdéseit vizsgáljuk, így nem térünk ki valamennyi egyéb bevételként elszámolandó tétel bemutatására.

Az egyéb bevételek bizonyos csoportjainak elszámolhatóságánál fokozottan érvényesül az „óvatosság elve”, vagyis az, hogy nem lehet eredményt kimutatni, ha a bevétel realizálása bizonytalan. Ennek megfelelően az egyéb bevételek között vannak olyan tételek, melyek elszámolása csakis akkor lehetséges, ha azokat a mérlegkészítésig pénzügyileg is rendezik a tárgyévhez kapcsolódóan [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 77. § (2) bekezdés].

Ebbe a körbe tartoznak:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak,

c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összegek,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összege,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összege.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kivételek adódnak a fenti főszabály alól!