hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk meg, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

A magyar számviteli szabályozásban az egyéb bevételek fogalmi meghatározásánál lényegében az úgynevezett maradékelv érvényesül, azaz a vállalkozásoknak azokat a rendszeres tevékenységük során keletkezett bevételeket, melyek nem számítanak értékesítés nettó árbevételének és pénzügyi műveletek bevételeinek, egyéb bevételként kell elszámolniuk.

Az egyéb bevételek köre 2016 január 1-jétől jelentősen kibővült, mivel ettől az évtől kezdődően szűnt meg a „rendkívüli eredmény” nyereségkategória s vele együtt a „rendkívüli bevételek” fogalma is.

Jelen cikkben az egyéb bevételek elszámolásának a gyakorlatban problémát okozó kérdéseit vizsgáljuk, így nem térünk ki valamennyi egyéb bevételként elszámolandó tétel bemutatására.

Az egyéb bevételek bizonyos csoportjainak elszámolhatóságánál fokozottan érvényesül az „óvatosság elve”, vagyis az, hogy nem lehet eredményt kimutatni, ha a bevétel realizálása bizonytalan. Ennek megfelelően az egyéb bevételek között vannak olyan tételek, melyek elszámolása csakis akkor lehetséges, ha azokat a mérlegkészítésig pénzügyileg is rendezik a tárgyévhez kapcsolódóan [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 77. § (2) bekezdés].

Megjelent legújabb kiadványunk!
Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "Újrakezdés a válság után" című kiadványt!
Kiadványunkban arra vállalkoztunk, hogy a koronavírus okozta krízisben meggyengült vállalkozások fogódzót kapjanak, és a lehető leggyorsabban megtalálják a kiutat.

Ebbe a körbe tartoznak:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak,

c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összegek,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összege,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összege.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kivételek adódnak a fenti főszabály alól!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – NAV-ellenőrzés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close