hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rehabilitációs hozzájárulás: ki számít bele a létszámba, és ki nem?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Cikkünkben áttekintjük, kiket kell a létszám meghatározása során figyelembe venni.

A fizetési kötelezettség egyik meghatározó szempontja tehát a foglalkoztatottak létszáma, amin a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, és amit egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Ha az így meghatározott érték 25, akkor további számításra nincs szükség, a foglalkoztatót nem terheli rehabilitációs hozzájárulás.

A következőkben azt tekintjük át, hogy a létszám meghatározása során kiket kell figyelembe venni.

Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint a kötelezettség a munkaadót terheli, ami a foglalkoztatási törvényben (1991. évi IV. törvény) meghatározott munkaadót jelenti. Az említett jogszabály alapján munkaadónak az minősül, aki munkavállalót foglalkoztat. Munkavállalónak viszont az minősül, aki a foglalkoztatási törvény 58. paragrafus (5) bekezdésének a) pontja szerinti jogviszonyban (tehát munkaviszonyban!) áll, vagyis az e körbe tartozókat kell a létszám megállapítása során számba venni.  

E meghatározás alapján a Tbj. (2019. évi CXXXII. törvény) 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt jogviszonyok közül kimarad például az ösztöndíjas foglalkoztatási viszony.

De nem kell figyelembe venni

– az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját,

– a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és

– a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját sem, és természetesen

– egyetlen olyan személyt sem, aki a foglalkoztatónál nem munkaviszonyban áll.

Az Mm. törvény kizárja továbbá a munkaviszonyban alkalmazottak létszámából

  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
  •  az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

A KSH említett útmutatója szerint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót csak akkor kell a létszám megállapítása során figyelembe venni, ha a munkaidő havi átlagban (törthavi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) eléri a 60 órát. 

A szülési szabadságon lévő dolgozót a szülési szabadság első napjától nem kell beszámítani. Szintén nem kell számolni a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülőkkel a fizetés nélküli szabadságuk első napjától kezdve, kivéve, ha ennek tartama alatt a munkáltató foglalkoztatja őket.

Keresőképtelenség esetén egyhavi folyamatos távollét után lehet a munkavállalót kihagyni a létszám megállapítása során. Ugyanez vonatkozik az egyéb okból fizetés nélküli szabadságon lévőkre.

A felmentési idejüket töltő, illetve bármely egyéb okból, a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától kezdődően nem számítanak bele a létszámba.

Nem tartoznak a létszámba a magyarországi székhelyű vállalkozás külföldi fióktelepén dolgozók sem.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót főszabály szerint a kölcsönvevőnél kell figyelembe venni, vagy a kölcsönbeadónál, ha erre vonatkozóan a kölcsönvevőnek nyilatkozik. Ha a kölcsönző cég külföldi, akkor viszont ilyen nyilatkozat megtételére nincs mód.

Az átlaglétszámot, ha eltérő utasítás nincs (márpedig az Mm. törvény ilyet nem tartalmaz), a tényleges létszám alapján kell meghatározni, vagyis a munkaidő hosszától függetlenül minden személyt egy-egy egész főnek kell tekinteni.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék

Nagy Norbert

adószakértő

Elhatárolt veszteség

Pölöskei Pálné

adószakértő

Behajthatatlan követelés 100 ezer forint alatt

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs