A szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Megosztás Tetszik

A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségét a kötelezett alapvetően három módon, fizetéssel, gyakorlati képzés szervezésével, illetve saját munkavállalók képzésével teljesítheti. Bármely megoldást is választja, az első lépés a pénzbeli kötelezettség meghatározása.

A szakképzési hozzájárulás alapját a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szakhoz.) 4. paragrafusának (1) bekezdése határozza meg. E szerint a szakképzési hozzájárulás alapja

1.)  az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem, ideértve a munkavállalói érdekvédelmi tagdíj összegét is,

2.)  a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadék,

3.)  az 1.) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás. Külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;

4.)  az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja.

A jogszabály 2. paragrafusának (5) bekezdése értelmében nem köteles szakképzési hozzájárulásra többek között

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü. tv.) 3. paragrafusának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató –feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, illetve
• a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

Ezért a törvény 4. paragrafusának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakképzési hozzájárulás kiszámításához

• a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
•  az előző pont hatálya alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
• a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. paragrafus (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában

kell megosztania.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül speciális vállalkozói köre is megmutatjuk, hogyan kell meghatározni a szakképzési hozzájárulást!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.