További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Most még nem vezet be közösségi digitális adót az EU – a franciák, a spanyolok, az olaszok és az osztrákok hajthatatlanok

  • MTI

Lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek mai döntése értelmében.

Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere arról számolt be, hogy egyelőre nem tárgyalnak tovább a kérdésről, mivel több tagállam ellenállása miatt hónapokon keresztül nem sikerült megállapodni.

A hatályos szabályok értelmében a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak adópolitikai ügyekben egyhangú szavazással kell döntenie, márpedig Dánia, Finnország, Írország és Svédország ma is megvétózta a kezdeményezést.

Elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről 2020-ban születne megállapodás a tervek szerint.

A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelenleg ilyen egyezményen dolgozik az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálása érdekében.

Teodorovici kiemelte: ha az OECD-reform elbukik vagy halasztást szenved, akkor az EU újra napirendre veszi az ügyet.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos "sajnálatosnak, elszalasztott lehetőségnek" nevezte azt, hogy nem tudtak kompromisszumra jutni a tagállamok, mindazonáltal hangsúlyozta, a tervezet még nem "halott", és visszatérnek a kérdésre jövőre, amennyiben nem sikerül tető alá hozni a globális megállapodást.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében a digitális cégeknek ott is adózniuk kellene, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van.

Hasonló adót egyes tagállamok, például Ausztria, Franciaország és Olaszország már bevezettek nemzeti szinten, vagy ezt tervezik.

Az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett arra, hogy a tanács az adópolitika bizonyos területein is térjen át a legtöbb egyéb szakpolitikai téren már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalra, a tagállamok többsége azonban ezt ellenzi.

Elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, miután a lisszaboni szerződés lehetővé teszi az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése.

A minősített többségi szavazásokon elegendő, ha a tagállamok 55 százaléka támogat egy adott javaslatot, amennyiben összesített népességük kiteszi az Európai Unió 65 százalékát.

Washington a Kereskedelmi Világszervezet elé vinné a Google-adót

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé viszi az általa diszkriminatívnak tartott adókat, amelyeket Franciaország és más európai országok akarnak kivetni olyan nagy nemzetközi internetes vállalatokra, mint a Facebook és a Google – közölte Chip Harter, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi adózási kérdésekben illetékes államtitkár-helyettese ma Párizsban.

Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Ausztria azt tervezi, hogy nemzeti szintű törvénnyel kötelezi adózásra a nagy internetes vállalatokat, miután az Európai Unión belül nem sikerült megállapodni egy közösségi szintű digitális adó bevezetéséről. Más, Európán kívüli országok, például Ausztrália is, hasonló lépést terveznek a nemzetközi adószabályok szélesebb reformjának hiányában.

Harter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétnapos tanácskozása előtt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az ilyen egyoldalúan elfogadott törvények átgondolatlanok, és jobb lenne folytatni a szélesebb nemzetközi adóreform végrehajtását célzó egyeztetéseket az OECD keretein belül. A nemzetközi adórendszerre váró kihívások sokkal nagyobbak annál, mint az a kérdés, hogy miként adóztassuk meg a közösségi médiát és az internetes keresőmotorokat működtető vállalatokat - mondta.

A nagy internetes vállalatok megjelenése a végletekig feszítette a nemzetközi adószabályokat, mivel ezek a vállalatok a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező országokba vihetik el profitjukat, függetlenül a bevétel keletkezésének helyszínétől, amit sok ország igazságtalannak tart.

Az Egyesült Államok ellenez mindennemű digitális szolgáltatási adó javaslatot, legyenek azok franciák vagy angolok. A közelmúltbeli francia javaslatok túlnyomó többsége erősen diszkrimatív amerikai vállalatokkal szemben – szögezte le Harter, jelezve, hogy az amerikai kormányzat tanulmányozza, hogy a kereskedelmi megállapodások és szerződések alapján a WTO elé vihetik-e az ügyet.

A nemzetközi adószabályok globális reformjáról évek óta folynak a tárgyalások, de a haladás lassú, tekintettel a nemzeti érdekek erős különbözőségeire.

A francia nemzetgyűlés áprilisban kezdi el megvitatni azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől 3 százalékos adóval sújtják a világszinten évi legalább 750 millió eurós, ezen belül pedig Franciaországban legalább 25 millió eurós bevételt elérő nagy nemzetközi internetes vállalatokat. Nagy-Britannia és más európai országok a jövő évtől vetnének ki hasonló adót.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tanulóknak készpénzben fizetett étkezés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Konferencia-előadó szállásköltsége

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X