Leszámol az EU a műanyag tányérokkal, evőeszközökkel, szívószálakkal

Megosztás Tetszik

Jóváhagyta mai ülésén az Európai Parlament (EP) a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat.

Az Európai Unióban 2021-től nem lehet olyan egyszer használatos műanyag termékeket árusítani, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

Az európai parlamenti képviselők által megszavazott, az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják egyebek mellett a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.

Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz, a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.

Az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Bizonyos termékeket pedig - például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket - világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.

A dohányiparnak a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen.