Kötelezhető-e a munkavállaló a munkaruha pénzbeni megváltására?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy jogosan várja-e el a társaság a munkavállalótól a munkaruha pénzbeni megváltását, és ha igen, akkor ez kártérítésnek vagy a munkavállaló felé történő termékértékesítésnek tekinthető. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk bizonyos munkakörben foglalkoztatott személyeknek munkaruhát biztosít 2 éves kihordási idővel. Társaságunk rendelkezik kollektív szerződéssel, amiben rögzítve van, hogy amennyiben a munkavállaló mond fel a kihordási idő lejárta előtt, akkor munkavállaló a munkaruha kihordási idővel arányos részének költségét köteles „pénzben megváltani”. A kérdéseink az alábbiak: 1. Jogosan/törvényesen várja el a társaság a munkavállalótól a munkaruha pénzbeni megváltását, különösen úgy, hogy erről a kollektív szerződésben a munkavállalókat tömörítő szakszervezet és a társaság megállapodott? 2. A munkaruha pénzbeni megváltása egyfajta kártérítésként fogható fel (és áfamentesen kell kezelni), vagy ez tulajdonképpen egy termékértékesítés a munkavállaló felé? 3. Ha amúgy ez termékértékesítés, akkor mi a különbség a között, hogy valaki kilép és megváltja a munkaruháját, vagy valaki azt megrongálja/elhagyja? Utóbbi esetben is termékértékesítés lesz, vagy az már kártérítés (mivel kártérítés esetén nincs áfa, így mindenki inkább „el fogja hagyni”, minthogy azt megváltsa)? 4. Termékértékesítés esetén a munkaruha nyilvántartás szerinti értéke a nettó térítendő érték lesz, amire az áfát még fel kell számolni, vagy a bruttó érték, amiből az áfát vissza kell számolni? Társaságunk a közhasznú tevékenysége okán nem jogosult áfalevonásra, így bruttó értéken kerül be a könyvekbe a munkaruha.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Jogosan/törvényesen várja el a társaság a munkavállalótól a munkaruha pénzbeni megváltását, különösen úgy, hogy erről a kollektív szerződésben a munkavállalókat tömörítő szakszervezet és a társaság megállapodott?

A régi Mt.-ben kifejezetten szerepelt a munkaruha juttatásának kötelezettsége. A hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint azonban a munkáltató nem köteles munkaruhát biztosítani. Amennyiben mégis megteszi, abban az esetben álláspontom szerint az Mt. 51. § (2) bekezdése alapján a költsége nem hárítható át a munkavállalóra. A munkáltató ugyanis köteles a munkavállaló minden olyan költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan felmerül. Az Mt. 57. §-a értelmében ezen szabálytól sem munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem térhet el. Megjegyzem, ismert ettől eltérő jogászi álláspont is (én nem ezt képviselem). Álláspontom szerint azt lehet és elő is kell is írni a munkavállaló számára, hogy köteles megfelelő gondossággal eljárni, nem okozhat kárt a munkáltatónak a gondatlan viseléssel. Önmagában ugyanakkor az a körülmény, hogy a munkaviszony kihordási időn belül szűnik meg, nem a munkavállaló, hanem a munkáltató érdekkörében bekövetkezett esemény.

Azaz, ha a munkaviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, természetesen befolyásmentesen dönthet akként a munkavállaló, hogy a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadja vagy ha helyette megtartja, abban az esetben megtéríti a munkaruha értékének arányos részét.

2. A munkaruha pénzbeni megváltása egyfajta kártérítésként fogható fel (és áfamentesen kell kezelni), vagy ez tulajdonképpen egy termékértékesítés a munkavállaló felé?

Nem minősülhet kártérítésnek, mivel az valamilyen jogellenes magatartás eredménye, és a munkaszerződés felmondása nem jogellenes, hanem törvény adta lehetőség, így nem lehet áfamentesen kezelni. Ez így egy termékértékesítés, de ehhez a tulajdonjognak is át kell szállnia, azaz meg kell kapni a munkaruhát.

3. Ha amúgy ez termékértékesítés, akkor mi a különbség a között, hogy valaki kilép és megváltja a munkaruháját, vagy valaki azt megrongálja/elhagyja? Utóbbi esetben is termékértékesítés lesz, vagy az már kártérítés (mivel kártérítés esetén nincs áfa, így mindenki inkább „el fogja hagyni”, minthogy azt megváltsa)?

Nincs különbség közötte, hogy valaki elhagyja, természetes módon elhasználódik a ruha, vagy valaki elhagyja a céget és megvásárolja a munkaruhát. Jelen esetben könyveléstechnikailag mind a kettő ugyanúgy végződik, ráfordítás lesz, de az egyik esetben lesz mellette bevétel, a másikban nem. Kártérítés nem lehet, csak akkor, ha a szándékosság és a jogellenes magatartás bizonyítható (szándékosan tönkretette a ruhát, és ezt a károsultnak kell bizonyítani).

4. Termékértékesítés esetén a munkaruha nyilvántartás szerinti értéke a nettó térítendő érték lesz, amire az áfát még fel kell számolni, vagy a bruttó érték, amiből az áfát vissza kell számolni? Társaságunk a közhasznú tevékenysége okán nem jogosult áfalevonásra, így bruttó értéken kerül be a könyvekbe a munkaruha.

Mivel nem jogosult áfát levonni, és figyelembe kell venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 87. §-át is, azt lehet elmondani, hogy a tevékenységre való tekintettel az értékesítés áfamentes lesz, tehát a számlázott érték után nem kell áfát felszámítani.