Számos változást hoz a vállalati adózással kapcsolatos törvények módosítása

Megosztás Tetszik

Számos ponton kezdeményezett változtatást a vállalatok adózásával kapcsolatban a kormány – tette közzé az MTI.

Az Országgyűlés elé terjesztett, a pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat korábban meghatározott vállalások megvalósítását szolgálja. A vállalatok adózásával kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat alapján a társasági adó (tao) szabályozása úgy alakul át a társaságiadó-bevételek növelésének érdekében és figyelemmel a vonatkozó európai uniós elvekre, hogy – a nagyvállalatokra vonatkozóan – a társaságiadó-szabályozás hatékonysága növekedjen, megőrizve annak versenyképességét is – olvasható az indokolásban.

A kormány nagyvállalati társasági adó bevezetésére tesz javaslatot 2027. január 1-jétől. A nagyvállalati adóalanyok részére 15 százalékos adókulcsot vezetnek be, amely csak ezekre a vállalatokra fog vonatkozni, így a társasági adóztatás nem válik sávossá. A nominális 9 százalékos adókulcs marad a többi cégnek.

A törvényjavaslat szerint nagyvállalatnak minősül minden olyan vállalat, amely esetében az összevont (konszolidált) beszámoló alapján vagy a vállalat egyedi beszámolója alapján az éves bevétel az adóévet megelőző 2. adóévben elérte az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A forintösszeg megállapításakor az MNB hivatalos, az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamát kell alapul venni. A nagyvállalati státusz a bevételi határ alatti adózók számára önkéntesen választható is.

Bevezetnék 2027. január 1-jétől az új csoportos társasági adóalanyiságot: ezt az összevont (konszolidált) beszámolóba bevont vállalkozások hozhatnak létre, feltéve, hogy mérlegfordulónapjuk azonos, és valamennyi vállalkozás ugyanazon számviteli standardot alkalmazza. A korábbi szabályok alapján létrejött ilyen adóalanyok választhatják az új feltételeknek való megfelelést is, de ameddig a régi feltételeknek megfelelnek, addig a csoportos társasági adóalanyiságuk fennmarad.

A nagyvállalati körre külön adóalap-levezetést vezet be a javaslat, amely megközelíti a globális minimumadó rendszerét adminisztrációcsökkentési céllal. A nagyvállalati adóalap-megállapítás kiindulópontja a jelenlegi adóalap-levezetés. Az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedhet január elsejétől, a járulékalap változatlan. Az új járulékkulcs már a járulékelőleg fizetésekor alkalmazandó a tervezet szerint.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója (banki extraprofitadó) 2027-ben is fennmarad, az adóalap a 2025. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény az adókulcsok változatlansága mellett. A fizetendő adó csökkentéseként elszámolható adóévi állampapírállomány-növekmény előírása is fennmarad.

A biztosítási adóban 2027. január 1-jétől megszűnik a sávozás, az egyes biztosítási ágakban az adókulcsok egységesen fognak vonatkozni valamennyi biztosítóra. A biztosítási pótadóban a sávok fennmaradnak. A biztosítás pótadó csökkentéseként elszámolható adóévi állampapírállomány-növekmény előírása is fennmarad.

A kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmarad. Az adóalap és a sávozás nem változik, alulról a második legalacsonyabb kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik. A módosított adókulcs már az adóelőlegekben is érvényesülni fog 2027-ben.

Az üzemanyag-kiskereskedelem adókulcsai 2027-ben változatlanok maradnak.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében a lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatára 50 ezer forintról 150 ezer forintra nő, az illeték tételes felső korlátja pedig 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.

A látvány-csapatsport támogatásban a jelenlegi tao-kedvezmény és az adóról rendelkező intézkedések teljesen megszűnnek. Helyette új, stratégiai célú sportfinanszírozási rendszert vezetnek be a sporttörvény módosításával.

A törvényjavaslat szigorítja a k+f szolgáltatások elszámolhatóságát: a költség csak akkor vonható le, ha a szolgáltatást kutatóhelytől, egyetemtől vagy mikro-, kis és középvállalkozástól vásárolják. A kutatók bére és az eszközök értékcsökkenése adóalap-csökkentőként háromszorosan, más k+f költségek pedig kétszeresen érvényesülnek, amivel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóban és a kisvállalati adóban is emelkedik a kutató-fejlesztők után járó adókedvezmény. A k+f adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról 20 százalékára nő, miközben az 5 évre szóló választási kötelezettség megszűnik. A nagyvállalatok fejlesztési adókedvezményének feltétele a saját k+f költségek folyamatos növelése lesz az első 3 évben évi legalább 5 százalékkal a megelőző három év átlagához képest, amit később is fenn kell tartani.

Bár a leggyakoribb beruházási jogcím értékhatára 3-ról 5 milliárd forintra nő, az érvényesíthetőség időtartama csökken. Az adókedvezmény 10 adóéven keresztül lesz lehívható 13 helyett, legkésőbb pedig a bejelentés benyújtásától számítva 12 adóévig 16 helyett. Három kihasználatlan jogcím megszűnik, az adókedvezmény az új beruházásoknál a számított adó 70 százalékáig érvényesíthető.

A törvényjavaslat új munkavédelmi feltételt szab, és lépcsőzetes szankciórendszert épít ki a környezet- és munkavédelmi szabályok megsértése esetére.