Adózási tudnivalók kánikula idején

Megosztás Tetszik

Itt az idei nyár újabb hőhulláma, és még ezzel nincs is vége az izzasztó napoknak, amikor a pihenésben és a munkában egyaránt fokozott védekezésre van szükség. Cikkünk az ezzel összefüggő legfontosabb adózási tudnivalókat ismerteti.

Mi a teendő hőségriasztás idején?

Az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás idején az egyéni védekezés fontossága mellett, az intézményeket, munkáltatókat jogszabályok kötelezik rendkívüli intézkedésekre.

Az egyéni védekezéshez tartozik, hogy a legmelegebb órákban – 11 és 15 óra között – aki megteheti (különösen a gyermekek, idősek), lehetőleg ne tartózkodjon a tűző napon, fényvédő krémek és ruházat nélkül strandon sem. Kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását, viszont mindenki ügyeljen a fokozott folyadék (víz) és a só pótlására.

Munkáltatókra vonatkozó szabályok

A munkáltatókra vonatkozó részletes szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.

Előírja, hogy a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek minősülő munkahelyeken.

A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 fokot (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerint:

• az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása nem minősül adóköteles bevételnek [Szja. tv. 4. § (2a) bekezdés];
• a védőeszközök, egészségvédelmi eszközök kötelező juttatása adómentes nem pénzbeli juttatásnak minősül, amely után sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség [Szja. tv. 1. számú melléklet 8.8. pont].