Vezető állásúak szabadságának kiadása: hogyan kaphatott Matolcsy György 122 milliót?

Megosztás Tetszik

A jegybank tájékoztatása szerint Matolcsy György a tizenkét jegybankelnöki éve alatt összesen 470 nap szabadságra volt jogosult, ebből összesen 148 napot vett ki. A maradék 322 napra 122 millió forint szabadságmegváltást kapott a jogviszonya megszűnésekor. Miként lehetséges ez? Hogyan történik a vezető állású munkavállalók szabadságának kiadása?

Eltérési lehetőségek

A vezető munkaszerződése – kivételekkel – eltérhet a munka törvénykönyve (Mt.) Második Részében („A munkaviszony”) foglaltaktól, a törvényben általánosságban rögzítettnél kedvezőbb és kedvezőtlenebb eltérés is megengedett. A kivételek az alábbiak:

– kollektív szerződés hatálya nem terjed ki a vezetőre,

– munkarendje kötetlen,

– gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel,

– munkaviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye a tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetése,

– a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát a várandósság, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt,

– a munkáltató felmondásánál nem kell alkalmazni a felmondás indokolására, valamint a felmondás korlátozására vonatkozó szabályokat,

– az általánostól eltérően az azonnali hatályú felmondás objektív határideje három év, bűncselekmény elkövetésénél a büntethetőség elévülése,

– éjszakai munka a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő vezető munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig nem osztható be,

– a vezető nem mondhat le az apasági szabadsághoz és a szülői szabadsághoz való jogáról,

– a vezető jogosult szülési szabadságra és gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra,

– a vezető állású munkavállalót mentesíteni kell munkavégzési kötelezettsége alól

• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,
• a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

Mivel az Mt. az általános szabályok szerinti egyéb mentesülés eseteire vonatkozó rendelkezések kötelező alkalmazását nem írja elő, így jogszerű azon munkaszerződéses kikötés is, miszerint a munkavállaló nem mentesül a munkavégzés alól, és köteles rendelkezésre állni például a keresőképtelensége esetén vagy hozzátartozója halálakor is.

Az Mt. I. része az általános rendelkezéseket (fogalmakat, jogintézmények lényegi elemeit, alapelveket stb.) tartalmazza, melyek feltétlen érvényesülést kívánnak. Ezek értelmezése kapcsán meg lehet határozni olyan szabályokat, melyek bár a II. Részben szerepelnek, mégis kötelezően alkalmazandók a vezető állású munkavállalók esetén is. Így például a vezetőt sem lehet korlátlanul munkavégzésre kötelezni, a napi és heti pihenőidőt, így a szabadságot sem lehet teljes mértékben kizárni a vezetői munkaszerződésben sem, ahogyan a munkabérről sem mondhat le a vezető tisztségviselő.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük

• a vezető állásúak szabadságának kiadására vonatkozó szabályokat,
• a témában született Kúria-döntést, valamint
  
• a munkáltató, illetve a munkavállaló ebbeli kötelezettségeit.