Orvosok béremelése, szigorított munkajogi szabályok, hálapénz száműzése: megszavazták a törvényjavaslatot

Megosztás Tetszik

Tegnap nyújtotta be a parlamentnek a kormány, és a mai ülésén el is fogadta az Országgyűlés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot.

Új törvényben rendelkezik a kormány az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményéről. Az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtották be a parlamentnek Kásler Miklós és Gulyás Gergely miniszterek.

A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni. Az elfogadott javaslat szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, vagyis a hálapénz nyújtója és elfogadója is.

OLVASSA EL cikkünket a törvényjavaslatban foglaltakról!
Itt a törvényjavaslat az orvosok fizetésemeléséről – Börtönbüntetés járna a hálapénzt nyújtónak és elfogadónak?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere korszakos jelentőségűnek nevezte az orvosbérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot a mai parlamenti vitában. A miniszter expozéjában úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra, bizalomra van szükség. Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is.

Közölte: 2023-ra a kormány-előterjesztés szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.

Véleménye szerint a törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát – mondta Kásler Miklós. Kijelentette: a kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is javasolt.

Az előterjesztés áttörő orvosi béremelést alapoz meg, meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a hálapénz kriminalizálását is – fejtette ki.

2010 óta a kormány következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottak fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek – ismertette a miniszter, hozzátéve: az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés.

2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt, és a mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány, ugyanis 2016-2018 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, amelyet 2018. január 1-jétől újabb 10 százalékkal egészített ki – mondta.

Fidesz: megéri visszajönni külföldről?

Az orvosok emberfeletti munkáját jutalmazni kell, el kell ismerni – fogalmazott a Fidesz-frakció képviseletében, vezérszónoki felszólalásában Selmeczi Gabriella. Példaként említette, hogy egy nyolcéves jogviszonnyal rendelkező szakorvos egy évtizede még csak bruttó 280 ezer forintot keresett, a javaslat alapján pedig 772 ezret fog. Véleménye szerint a külföldön munkát vállalóknak egyre inkább megéri végiggondolniuk a hazatérést, hiszen a kint töltött évek is beleszámítanak a bértáblába.

A Fidesz vezérszónoka jelentős változásként beszélt a hálapénz kivezetéséről, amiben szintén egyetértett a kormány és az orvosi kamara. A kormány és a Fidesz-frakció minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll – jelentette ki.
Kitért arra is: egyre vonzóbb az orvosi pálya, a korábbi ezerrel szemben most évente 1600-an szereznek diplomát. "Soha ennyien nem dolgoztak még orvosként Magyarországon" – jelentette ki a tavalyi, 41 ezer 282-es létszámra hivatkozva.

A Jobbik helyesli a béremelést, de problémákat lát

 Lukács László György (Jobbik) a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, ám azt hangsúlyozta, hogy a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Véleményét azzal magyarázta, hogy a javaslat nem minden egészségügyi dolgozó, csak az orvosok helyzetét rendezi, ráadásul a területtől idegen, a rendőrök és katonák jogállásához hasonló helyzetet teremt, rajta "fityeg a tányérsapka".

Kifogásolta, hogy az előterjesztés a koronavírus-járvánnyal érvel, holott a valódi ok a több mint tízéves elmaradás, de hibaként rótta fel a szerinte elégtelen konzultációt is, aminek eredményeként a Magyar Orvosi Kamara is ódzkodik a végeredmény támogatásától.

Volt egy struktúra, amelybe bele lehetett volna nyúlni transzparenciával, átalakításokkal – jelentette ki Lukács László György, példaként említve a szerződéses szolgáltatások árának megfékezését. Ugyanakkor helyeselte a hálapénz tiltását.

Lukács László György szerint korántsem biztos, hogy a tiltással az állami egészségügy erősödik, ugyanakkor a magánintézményekben szerinte el fognak szállni a költségek, így az árak is a bérverseny miatt.

MSZP: "minden olyan törvényjavaslatot megszavazunk, amely fizetésemelésről szól"

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka leszögezte: pártja minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól, mindegy, hogy az melyik ágazatot érinti. Ugyanakkor helytelenítette, hogy ilyen "rapid" módon fogadja el a javaslatot az Országgyűlés, érthetetlennek nevezve, hogy miért ilyen rövid időt adtak az előterjesztés véleményezésére.

Hiányolta azt is, hogy a költségvetés módosítását nem terjesztette be a kormány, holott az egészségügyi béremelés forrásait szerinte nem lehet anélkül finanszírozni. Az ördög mindig a részletekben rejlik – értékelt a képviselő, utalva arra, hogy a háromlépcsős béremelés utolsó üteme a választások utáni évben történik majd meg. Ezzel kapcsolatban jelezte, nem tartják elfogadhatónak, ha a bértáblától lefelé is el lehet térni.

Támogatta a másodállás korlátozását, de szerinte ennek szabályait pontosan ki kell dolgozni, és törvényi szinten kell rögzíteni azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján a kormány által kijelölt szerv engedélyezheti az orvosok számára a további keresőfoglalkozás létesítését.

Úgy vélte: az alapítványoknál és a magánszolgáltatóknál dolgozókra is ki kell terjeszteni a javaslat hatályát. A hálapénzzel kapcsolatban kifogásolta, hogy csak korlátozottan valósul meg a paraszolvencia kivezetése, mert a javaslat lehetőséget ad kéthavonta bruttó 8000 ezer forintos ajándékozásra, amely akár készpénz is lehet. Értelmezése szerint a Büntető törvénykönyv módosítása csak a hálapénz nyújtását bünteti, annak elfogadását nem, kizárólag a jogtalan előny adását, vagy annak ígéretét szankcionálja.

Elmondta: a javaslat a magánutakat elválasztja az állami utaktól, így megszűnik az az egészségügyi "csikicsuki", vagyis az, hogy magánellátásban kezdik el a beteg ellátását, majd állami eszközökkel és erőforrásokkal gyógyítanak, és elteszik ezért a magántarifa alapján járó pénzt.

DK: a kormány csak "elbábozza" a MOK javaslatát

Varga Zoltán (DK) közölte: szükség van az egészségügy strukturális átalakítására, a kormány azonban "rossz hamiskártyásként" viselkedik, át akarja rázni az egész magyar társadalmat, az egészségügyi dolgozókat pedig "áthajította a palánkon". Szerinte ugyanis a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valójában nem azt a javaslatcsomagot nyújtotta be, amelyet a kormány terjesztett elő.

A kormány az orvosi kamara bértábláját használja arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat. Még két nap sem kellett, hogy az érintett szervezetek felháborodott nyilatkozataiból kiderüljön, csak "elbábozzák" a MOK javaslatát. A MOK további szakdolgozói béremelést kér – mutatott rá.

A képviselő azt követelte, hogy azonnal duplázzák meg a béreket, és az járjon minden egészségügyi dolgozónak. Szerinte a másodállások korlátozása ellátási problémákhoz vezet majd, de bírálta azt is, hogy az egészségügyi dolgozók két évre is átvezényelhetők más intézményekben, városba.

Kijelentette: a DK a maga által ígért béremelést végre fogja hajtani, és annak értékállóságát is biztosítani fogja. Szerinte az egészségügy a teljes összeomlás szélére sodródott, amelyet propagandával már nem lehet elleplezni.

Kérdésként vetette fel, honnan fogják kigazdálkodni a kórházak a béremelés anyagi fedezetét. A mellékállások eltiltása miatt szerinte sokan azon gondolkodnak, hogy a magán- vagy az állami egészségügyben dolgozzanak.

LMP: aggályos, hogy akár két évre is átvezényelhetők más intézménybe az orvosok

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a jelentős béremelést az LMP támogatja, ahogy a hálapénz megszüntetését is, a lépést azonban ki kell terjeszteni az egészségügyi szakdolgozókra is, ahogy a szociális ágazat dolgozóit is meg kell becsülni.

Azt firtatta, miért nem terjesztették be a béremeléshez kapcsolódó költségvetési módosítást. Döbbenetesnek nevezte a koronavírushoz köthető friss halálozási mutatókat. Azt kérte a kormánytól, fogadja el a szakemberek tanácsait. Szólt arról, hogy az első hullámban elmaradtak az egészségügyi beavatkozások, ami növelte a várólistákat. 

Felelőtlenségnek nevezte az elmúlt évek "késlekedését" az egészségügyi béremelést érintően. Frakciótársa, Hohn Krisztina nem tartotta szerencsének, hogy ilyen tempóban fogadják el a javaslatot, mondván, kevés idő maradt a véleményezésre.

A szektorban dolgozók aggódva fogadják, hogy az orvosok akár két évre is kirendelhetők az otthonuktól távolra – mondta.

Szembe kell nézni ugyanakkor azzal, hogy nemcsak az orvosok száma csökken, hanem az őket segítőké is, akik ennek ellenére kimaradtak a törvényjavaslatból – mondta, és az egészségügyi és a szociális bértábla egységesítését szorgalmazta.

Gulyás Gergely: a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is elfogad majd a kormány

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kirendelés szabályaival kapcsolatban úgy rendelkezik a jogszabály, hogy a részleteket kormányrendelet állapítja majd meg, az orvosi kamarával egyeztetve.

Jelezte: a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is el fog fogadni a kormány, és az a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget.