Munkaviszony felmondása közös megegyezés mögé bújtatva – mit tehet a munkavállaló?

Megosztás Tetszik

Mit tehet a munkavállaló, ha munkaviszonyát munkáltatója jogellenesen szüntette meg? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkáltató jogellenesen, közös megegyezés aláírása nélkül, mégis közös megegyezéssel megszüntette a határozatlan időre szóló munkaszerződést, és ezt a NAV-hoz bejelentette a 24T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony végéről a NEAK értesítőjét a munkavállaló tárhelyére megkapta. Munkavállaló a közös megegyezést nem fogadta el, erről levélben értesítette munkáltatót, és azt várja el munkáltatótól, hogy szabályos felmondással szüntesse meg a munkaviszonyt. A munkaviszony jogszabályoknak megfelelő lezárása még nem rendeződött. Milyen módon tudja munkavállaló jelezni a hatóságok felé, hogy ez a munkaviszony valójában még nem szűnt meg?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Sajnos a munkáltató eljárásával megszűnt a munkaviszony, a hatóságok felé nem tud lépéseket tenni. Ezt nem befolyásolja azon tény sem, hogy a munkáltató ezt jogellenesen tette meg. Az ugyanis, ha a felek között nem jött létre megállapodás a munkaviszony megszüntetése tekintetében, és a munkáltató sem felmondást, sem azonnali hatályú felmondást nem közölt, mégis kijelentette a munkavállalót az illetékes szervek nyilvántartásából, érvénytelen eljárás, és ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseivel.

E körben arra kell figyelnie munkavállalóként, hogy bár az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Jelen esetben, ha szóban hozzájárult volna a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, és ezt a ráutaló magatartása is tükrözte volna (például nem vette fel másnap a munkát, munkakörét átadta stb.), abban az esetben írásba foglalás nélkül is érvényes lenne a munkaviszony megszüntetése.

Az Mt. 29. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82–84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 82. § lényege az, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt azzal, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 távolléti díjának összegét. A munkavállaló ezen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg. Kár hiányában a munkavállaló az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

A fentiek alapján, amit jelen esetben tehet: bírósághoz fordulhat, a fenti jogkövetkezmények iránti igényével, 6 hónapos elévülési időn belül. Bár nincs ügyvédkényszer, de legalább az induláshoz érdemes lenne jogászi segítséget kérnie.

Megjelentek a 2025. évi adózás szabályairól szóló törvények, kormányrendeletek