Munkavállalóval szembeni kárigény érvényesítése

Megosztás Tetszik

Cégünk húsfeldolgozó üzemében a munkavállaló munkavégzés közben egy nagy értékű munkaeszközben kárt tett, szándékosságát a dolognak kizártuk, a dolgozó tisztában volt az eszköz rendeltetésszerű használatával, arról oktatást kapott – írja Olvasónk. Így folytatva: hanyagság és nem megfelelő odafigyelés vezetett a bajhoz. Az lenne a kérdésünk, hogy az anyagi kárt a cég hogyan, milyen formában tudja a munkavállalótól levonni. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye, így nincs lehetőség az automatikus levonásra (Mt. 161. §). Továbbá a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Jelen esetben ezek egyike sem áll fenn. Természetesen, ha a munkavállaló hozzájárulna a levonáshoz, annak a levonásmentes munkabérrészig nem lenne akadálya.

Nagyon helyesen utalt a vétkesség fokára, mivel ennek nagy jelentősége van: szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni, míg gondatlan károkozás esetén a munkavállaló legfeljebb négyhavi távolléti díja erejéig felel.

A munkáltató egyik lehetősége az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólítás. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét (ebbe nem tudom, beleférnek-e) ugyanis a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti. A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen az átvétel igazolásával) írásba foglalva, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogyha a munkavállaló vitatja, 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet). Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. Ha pedig a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, abban az esetben a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg (betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket) levonható lesz a munkabéréből. A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik nála stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.

Ha a minimálbér háromszorosát meghaladná a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, az igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat.

Minden lépést megelőzően elsőként javaslom írásban felszólítani a munkavállalót az okozott kár megtérítésére. Önkéntes teljesítés hiányában (ez történhet részben levonás útján is) következhetnek a fenti megoldások. Jogvita esetén a bizonyítási teher a munkáltatón lesz (ok-okozati összefüggés, jogellenes, felróható magatartás, kár mértéke).