hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaidő-nyilvántartás elektronikusan

  • adozona.hu
1

Mire kell figyelni, ha a munkáltató felhőalapú HR-szoftver vezetésére szeretne átállni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Szervezetünk szeretne átállni egy felhőalapú HR-szoftver vezetésére, amely a home office-munkavégzések magas aránya miatt nagyban támogatná a papír nélküli munkaidő-nyilvántartás modernizálását. Mindenki normál, 8 órás munkarendben dolgozik, illetve a részmunkaidősök esetében sincs semmi egyedi. Nincs túlóra, nincs több műszak, nincs hétvégézés vagy más pótlékos munkavégzés. A szoftver munkavállalói felületén a munkavállaló magának vezetheti a jelenlétét az adott napra egy kattintással (az előre feltöltött havi munkaidő naponta történő pipálásával), amely bekerül a HR-szoftverbe, és ez alapján történik a bérszámfejtés stb. is. A szabadságkérelmek is online futnak be a vezetőkhöz, akik online hagyják jóvá azokat. A kérdés ennek szabályosságára, jogszerűségére vonatkozik."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A választ néhány általános szabály ismertetésével érdemes kezdeni. A munka törvénykönyve (Mt.) arról külön nem rendelkezik, hogy a nyilvántartási kötelezettségnek a munkáltató milyen formában kell eleget tegyen, így e körben a bírósági gyakorlatra támaszkodhatunk.

A nyilvántartásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

• legyen ellenőrizhető a munkavállaló és a hatóság számára is;

• legyen hiteles, azaz az abban foglalt adatok valóságnak megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja;

• legyen teljes és valós, az valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló tekintetében rögzítse a munka- és pihenőidő kezdetét és végét.

A fentiekből következően megfelelő mind a papíralapú, mind az elektronikus formában készített nyilvántartás, a lényeg, hogy abból később is hitelesen visszakereshetők legyenek a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatok. A fentiekre kell tehát figyelnie a munkáltatónak (ahogyan a kérdésből látszik, ez meg is valósul). Értelemszerűen, ha előbb kezd vagy később fejezi be a munkavállaló a munkát, azt is fel kell tüntetni – azaz a kattintáson túlmenően erre is legyen lehetőség (ha ekkor a munkáltató rögzíti a módosítást, az is rendben van).

Ami esetleg még érdekes lehet a munkáltató számára:

A BH2013.226. eseti döntés szerint a nyilvántartás vezetése során a beosztáshoz képest végrehajtott változtatásokat, például a munkavállaló kérésének megfelelő műszakcserét, az engedélyezett távollét megállapodáson alapuló ledolgozását is megfelelően dokumentálni kell. A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.1144/2005/20. számú ítélete szerint „a jelenléti ív az, amelyre a dolgozó beírja a munkahelyre történő érkezésének és távozásának pontos időpontját, és azt a munkahelyi vezető leigazolja, vagy a jelenléti ívet a munkahelyi vezető tölti ki, de azt a dolgozó aláírásával igazolja”.

Az adminisztrációs kötelezettségen könnyítő szabályként kínálja fel az Mt. 134. § (3) bekezdésének lehetőségét, mely alapján a rendes és rendkívüli munkaidőt tartalmazó nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló valamilyen oknál fogva a munkaidő-beosztásától eltérően végez munkát, azt a munkáltatónak az adott napon rá kell vezetnie a munkaidő-nyilvántartásra, majd a hónap végén az egész havi munkaidő-nyilvántartást alá kell íratnia a dolgozóval. Végső soron Önök is hasonló megoldást követnek, azzal, hogy naponta vezetik a nyilvántartást.

A szabadság kiadásának nyilvántartása szintén a munkáltatóra van bízva. Azokat a napokat, melyek kiadását a munkavállaló kezdeményezi – mivel 7 munkanappal rendelkezik –, javasolt külön is vezetni. Ez alatt azt kell érteni: tökéletes, ha e-mailben kezdeményezi a kiadást a munkavállaló, nem kell aláírnia külön nyomtatványt. Ugyanez az irányadó, ha a munkáltató a 7 napon túlmenően is biztosít lehetőséget a kiadás kérésére. A fentiekhez hasonlóan a munkavállaló részére betekintési és ellenőrzési lehetőséget javasolt biztosítani a nyilvántartásba. Esetleges jogvita vagy hatósági ellenőrzés során az a lényeges, hogy látható legyen a nyilvántartásokból a szabadság szabályszerű kiadása.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A BH2013.226. irreleváns, mert az a régi Munka törvénykönyvére alapult, ezért is van benne szó jelenléti ívről.

Itt az irányadó ítélet a Kfv.X.38.354/2018/6. Ebben kimondják, hogy az Mt. 134. §-a szerinti a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésének követelménye nem feleltethető meg az eseményszerűség követelményének. A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése és annak ellenőrzése fogalmilag csak az ellenőrzéssel érintett munkanapra vagy a múltra nézve értelmezhető.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiküldetés nem saját gépjárművel

Lepsényi Mária

adószakértő

Magánszemély ingóságot értékesít

Lepsényi Mária

adószakértő

Egyéni vállalkozó, átalányadó

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink