Munkabérelőleg-fizetés gyakorisága, összeghatára, adókötelezettségei

Megosztás Tetszik

Néhány munkavállaló – anyagi problémák miatt – heti, kétheti rendszerességgel munkabérelőleget kér a cégtől, készpénzben (alkalmanként 50-100 ezer forint összegben, de havonta maximum 150 ezer forintot biztosít nekik a munkáltató). Az előlegeket bérszámfejtéskor vonja le a cég a munkabérből, csak a különbözetet utalja át. Ez így szabályos? Vagy bérfizetéstől a következő bérfizetésig csak egy alkalommal lehet munkabérelőleget biztosítani? Illetve, milyen adóvonzata van ennek? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszoltak.

Az előlegről szóló megállapodást erősen ajánlott írásba foglalni, meghatározva az előleg mértékét, a kifizetés idejét és módját, valamint a visszafizetés szabályait, ütemezését – szögezte le válasza elején dr. Hajdu-Dudás Mária. Munkajogi szempontból szabadon állapíthatók meg a részletszabályok, nincs akadálya a leírt gyakorlatnak, de tekintettel kell lenni az adójogi rendelkezésekre.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a munkabérelőleg esetén az esetleges kamatkedvezmény után nem kell szja-t fizetni, ha az előleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, és legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik. Ha tehát a bérelőleg ezt az összeget nem haladja meg, és a visszafizetése legfeljebb hat havi részletben történik, a munkáltatói előlegből eredő kamatkedvezményt – akár kamatmentes előleg esetén is – szja nem terheli. Ugyanakkor, nem vonatkozik ez a mentesség arra az előlegre, amelyet a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt folyósít. Mindezek alapján, ha a munkáltató úgy folyósít munkabérelőleget, hogy az előző előleg visszafizetése még folyamatban van, a kamatkedvezményből eredő jövedelem adóköteles juttatás lesz. Erre kell tehát figyelemmel lenni.

Olvasónk kommentárban visszakérdezett, jól értelmezi-e, hogy ha egy hónapon belül csak egyszer, egy összegben fizeti ki a munkáltató a 150 ezer forint munkabérelőleget (nem kettő vagy több részletben), és azt a soron következő bérszámfejtésnél teljes összegben visszavonják, akkor nem terheli szja? További kérdésként merült fel, hogy ha alkalmanként nem éri el az előleg összege az szja-törvény szerinti adómentes összeghatárt, de egy év alatt viszont igen, mivel általában a havi 150 ezer forint előleget kérik, abban az esetben mikor válik adókötelessé?

Horváthné Szabó Beáta adószakértő megerősítette, hogy amennyiben egy hónapon belül többszöri alkalommal fizetnek előleget, akkor csak az első kifizetésre érvényes a kamatkülönbözet alóli mentesség. Minden további kifizetésnél (követelésnél) már el kell végezni a kamatkülönbözet számítását, ami után a kifizetőnek a követelés megszűnésének hónapját követő hó 12-én keletkezik szja- és szochokötelezettsége. Figyelemmel az összegek nagyságára ezek minimális adóterhet eredményeznek, persze jelentős adminisztráció mellett.

A kötelezettség szempontjából nem kell a követeléseket éves szinten összeszámítani. Tehát, amennyiben 150 ezer forint előleget fizetnek, és mindaddig, ameddig le nem vonják a munkabérből a követelést, nem folyósítanak újabb előleget, akkor nem keletkezik kamatkülönbözet jogcímen jövedelem. Ha a követelés visszafizetése nem történik meg, és újabb előleget utal a munkáltató, akkor viszont az újabb követelésre már fennáll a kötelezettség, kivéve ha a dolgozótól a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék éves kamatnak megfelelő kamatot kér a kifizető.