hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kölcsönzött munkavállalók – egyre nagyobb kör érintett

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint ma Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég működik és több mint 150 000 fő munkavállaló dolgozott hosszabb-rövidebb ideig kölcsönzött munkavállalóként. Ez a 2017-es adat több mint 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és várhatóan a 2018-as év statisztikái is hasonlóak lesznek. Egyre többen dolgoznak tehát kölcsönzötti státuszban az országban.

A munkaerő-kölcsönzés szabályairól a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) XVI. fejezete rendelkezik. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó ellenérték fejében munkavégzésre ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek. Ez a foglalkoztatási forma tehát háromszereplős: foglalkoztatói oldalról beszélhetünk kölcsönbeadóról és kölcsönvevőről, illetve a kölcsönzött munkavállalóról.

Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, a kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönvevő pedig az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez. 

A kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót nevezzük kölcsönzött munkavállalónak – vele szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kikölcsönzés pedig nem más, mint a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

A kölcsönzés ideiglenes foglalkoztatás, tehát nem lehet célja az állandó foglalkoztatás kiváltása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy meddig, milyen időtartamban lehet valakit kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatni. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen hosszan tarthat a kikölcsönzés, valamint, hogy mikor kihez fordulhat a munkavállaló kötelező jelleggel, és melyek azok a területek, amelyekről szabadon dönthet a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink