hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Március 15. – ezekre a szabályokra ügyeljen!

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.

Munkaszüneti napon kivételesen lehet csak rendes munkaidőben munkát végezni

A munkaszüneti napok körét törvény határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 102. §-a szerint munkaszüneti nap január 1. napja, március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napjai. Ezekre a napokra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű tevékenység keretében, valamint megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén rendelhető el.

Lehetőség van továbbá társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből adódóan – e napon is szükséges munkavégzés esetén, valamint külföldön történő munkavégzés során munkaszüneti napra rendes munkaidőben munkavégzést elrendelni.

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (erőmű, egészségügyi ellátó), vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (vendéglátás), vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen körben rendelhető el rendkívüli munkavégzés, milyen pótlékok járhatnak a munkavállalónak, valamint, hogy élnek-e a korlátok egyszerűsített foglalkoztatás esetén is!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Késedelmi kamat számlázhatósága

Nagy Norbert

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolás

Nagy Norbert

adószakértő

Illetékmentesség cégek közötti készpénzátadás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink