adozona.hu
Letiltás postai csekken, illetve nyugdíjas munkavállalótól
//adozona.hu/munkajog/Letiltas_postai_csekken_illetve_nyugdijas_m_RTGJKP
Letiltás postai csekken, illetve nyugdíjas munkavállalótól
Tetszik
Kit terhel annak a költsége, ha a volt házastárs postai csekken kéri a gyermektartásdíjat, illetve a nyugdíj mellett dolgozónak a nyugdíjából vagy a munkaviszonyból eredő jövedelméből, esetleg mindkettőből történik-e a letiltás? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
"Egyre több munkáltatónál a levont gyerektartást a volt házastárs postai csekken kéri megküldeni, nem bankszámlára. A feladásnak éves szinten jelentős költsége van. Lehetőség van-e arra, hogy a postai költség levonásával küldjük ki a gyerektartás összegét, vagy ezt hogyan lehet áthárítani a kedvezményezettre?" – kérdezte olvasónk.
Valóban, gyakran kérdésként merülhet fel a letiltást foganatosító munkáltatók részéről, hogy mivel a nagyszámú letiltás foganatosítása külön apparátust igényel, a letiltott és levont összegek kifizetésének posta- és bankköltsége áthárítható-e a munkavállalóra, az levonható-e a munkabéréből, nyugdíjából. A kérdés eldöntésénél a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) a végrehajtási költségek előlegezésére és viselésére vonatkozó rendelkezése az irányadó – ecsetelte szakértőnk. Eszerint a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másként nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi meg, és az adós viseli (34. § (1) bekezdés).
Ebből következően, ha a letiltás foganatosítható, a követeléssel együtt levonható a munkáltató felmerült költsége is. Természetesen erről tájékoztatni kell az adós munkavállalót.
Másik olvasónk azt kérdezte, hogy ha nyugdíjas munkaviszonyt létesít, akkor a nyugdíjból, a munkaviszonyból eredő jövedelemből vagy mindkettőből történik a letiltás?
Erről a kérdésről kifejezetten nem rendelkezik a Vht. A munkabérből és a nyugdíjból is külön-külön 33 százalékot lehet vonni. Mivel ezek egymástól elkülönülő jövedelmek, külön-külön is levonható a követelés. Azonban mivel egyik esetben sem lehet a munkabér, illetve a nyugdíj összegének 50 százalékánál többet levonni, szakértőnk álláspontja szerint az 50 százalékos szabályt (mintegy összeadva a nettó jövedelmeket) együttesen is alkalmazni kell, tehát a munkáltató a 33 százalékon felül csak további 17 százalékot vonhat le.
Ismert ettől eltérő álláspont is (annak alapján mind a nyugdíjból, mind a munkabérből külön-külön 33 százalékot kell levonni), így fontos, hogy a végrehajtó felhívásában foglaltakat mindenképpen vegyék figyelembe a munkáltatók.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Bodor Mária!
Arra gondoltam, hogy az összes levonás 50% legyen (az összeadás alatt erre gondoltam, tehát nem a nettó jövedelmek összegének vesszük a felét, mert csak egy letiltásról van szó), tehát a munkáltató a munkabérből vonjon le további 17%-ot.
Az Ön által felvetett érdekes kérdés körében három végrehajtó felől érdeklődtem az általuk folytatott gyakorlatról és egyikük az előbbi megoldást (33 % – 17 %), a másik végrehajtó külön-külön (2 x) 33% levonását szokta kérni, míg a harmadik végrehajtó nem találkozott még ilyen esettel.
Átgondolva, utóbbi megoldással sem éri hátrány a munkavállalót, hiszen a két jövedelmet összeadva is csak 33% az összes levonás mértéke, míg a 33% és 17%, bár összesen 50%, de összeadva a két jövedelmet mégsem éri el azok felét. Az alábbiakra gondoltam:
Pl. 1./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 33%-a 33.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 33%-a 49.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, egyező a fenti két összeggel.
Pl.2./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 33%-a 33.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 17%-a 25.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, melynél kevesebb került levonásra.
Pl.3./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 17%-a 17.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 33%-a 49.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, melynél kevesebb került levonásra.
A fentiek alapján, ha a munkáltató is 33%-ot von le a munkabér összegéből, abból eredően sem éri hátrány a dolgozót, és jogszerűen jár el, hiszen összességében, összeadva a két jövedelmet, szintén 33% mértékű lesz a levonás mértéke.
Azonban változatlanul a végrehajtó felhívása lesz az irányadó, míg egyéb esetekben a munkabér 33%-a (a nyugdíjat nem számítva) levonható.
Üdvözlettel,
Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária!
Pontosítaná ezt a részt:
"Erről a kérdésről kifejezetten nem rendelkezik a Vht. A munkabérből és a nyugdíjból is külön-külön 33 százalékot lehet vonni. Mivel ezek egymástól elkülönülő jövedelmek, külön-külön is levonható a követelés. Azonban mivel egyik esetben sem lehet a munkabér, illetve a nyugdíj összegének 50 százalékánál többet levonni, szakértőnk álláspontja szerint az 50 százalékos szabályt (mintegy összeadva a nettó jövedelmeket) együttesen is alkalmazni kell, tehát a munkáltató a 33 százalékon felül csak további 17 százalékot vonhat le."
Úgy értsem, hogy össze kellene adni a nyugdíjat és a nettó munkabért, és ezek együttes összegének 33%-át a nyugdíjigazgatóság 17%-át a munkáltató vonja?
Köszönöm!
Bodor Mária