hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátai

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, az alkalmi munkavégzés szezonja. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás célja, hogy a rövid, általában csupán pár napos munkaviszonyokra egyszerűbb adminisztrációs és közteher-fizetési kötelezettségek, valamint rugalmasabb munkajogi előírások vonatkozzanak. Ezek alkalmazása során azonban számos korlátozással is tisztában kell lennünk.

A jogalkotó – szándéka szerint – az egyszerűsített foglalkoztatással egyszerre elégít ki praktikus követelményeket (rugalmasság, egyszerű szabályok, alacsonyabb közterhek), valamint így a munkaerő-piac kifehérítése érdekében is lépéseket tesz.

A szabályok érdemi könnyítéseket tartalmaznak, így azt is pontosan kell látnunk, hogy mely esetekben vehetőek igénybe. A jogalkotó ugyanis több korlátozó feltételt is létesített. Ezek egy része időbeli, más részük jogviszonybeli, harmadrészük pedig tevékenységbeli korlát. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.

Az idénymunka akár hosszabb időtartamú, az alkalmi munka pedig több területre alkalmazható

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo. tv.) alapján megkülönböztetünk idénymunkát valamint alkalmi munkát, az idénymunka pedig a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka kategóriáira bontható. Nézzük ezeket egyenként!

Elsőként az idénymunka alapfogalmát kell meghatározni, amit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) rendelkezései között találunk. Az Mt. 90. § (c) bekezdés szerint a munkavégzés idényjellegű, amennyiben a nyújtott szolgáltatás természete alapján, illetve a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

Nem akármilyen tevékenység tekinthető tehát idénymunkának. Ezen belül pedig mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunkának a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka minősül, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Azokban az esetekben élhetünk tehát a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel, ahol mindkét feltétel érvényesül: a munkavégzés idényjellegű és a fentieknek megfelelően a mezőgazdaság vagy a turizmus területéhez kapcsolódik.

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, és mindenképpen a könnyített szabályokkal szeretnénk élni, az alkalmi munkavállalás jöhet csupán szóba.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen jogviszonybeli korlátok érvényesülnek!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink