hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kik, mennyiért és milyen keretek között dolgozhatnak munkaszüneti napokon?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?

December 24. és 27. napjai

E napok megítélése a munkaidő-beosztástól függ. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók e két napot december 7. és 14. napjain, szombaton már ledolgozták. Erre figyelemmel 24-én és 27-én pihenőnapjukat tölthetik. Míg a ledolgozott szombatokra jogszerűen adhatott ki szabadságot részükre a munkáltató, karácsony előtti keddre és a karácsonyt követő péntekre erre nincs lehetőség. Elrendelhető azonban rendkívüli munkaidő, de annak magasabb költségei mellett érdemesebb előre átgondoltan beosztani a munkaidőt, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazva, ezzel küszöbölve ki a hullámzó foglalkoztatást. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetén ugyanis nincs jelentősége az előbb említett munkanap-áthelyezésnek. Amennyiben tehát a munkáltató december 24. vagy 27. napjaira osztja be a dolgozót rendes munkaidőben történő munkavégzésre, önmagában ezen a jogcímen nem kell fizetnie bérpótlékot.

Ünnepek

A szabályozás igen szigorú: a munkavállaló számára munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzés általában nem rendelhető el, ily módon a munkavállaló nem osztható be, munkavégzésre csak kivételesen, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető. Ennek megfelelően karácsonykor és az újév első napján rendes munkaidőben történő munkavégzésre az alábbi esetekben kerülhet sor:

♦ a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
♦ az idényjelleggel,
♦ a megszakítás nélkül,
♦ társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
♦ külföldön történő munkavégzés esetén.

A gyakorlatban idesorolható például a színházak, mozik, éttermek, hotelek működése, az orvosi ellátás, ivóvízellátás, áram- és gázszolgáltatás, a tömegközlekedés és a benzinkutak is. De működik például az atomerőmű, melyet védelmezni is kell. Fontos, hogy a munkaszüneti napok mindig adott ország hagyományaihoz, kötődnek, ezért nem akadálya a munkavégzésnek a munkaszüneti nap akkor, ha a munkavállaló e napon külföldön dolgozik, például karácsonykor éppen kiküldetésben van Kínában. Ugyanígy itthon is dolgozhat munkaszüneti napon a munkavállaló, ha munkája során külföldre nyújt szolgáltatást.

A korlátozó rendelkezések betartására ügyelni kell. Analógiaként érdemes áttekinteni a Kúria Mfv. II. 11.094/2000. számú eseti döntését: egy konkrét munkaügyi jogvitában a munkavállaló önként jelentkezett munkavégzésre húsvét hétfőn. Az ezzel összefüggésben lefolytatott munkaügyi jogvitában a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott határozatában a bíróság rámutatott, hogy a munkáltató munkaszüneti napon csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek között foglalkoztathatja a munkavállalót nemcsak utasítás, hanem önként jelentkezés alapján is.

Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének feltételeit a törvény azonban már szigorú feltételekhez köti. Fő szabály szerint rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül rendelhető el. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a karácsonyra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el, ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy a munkaszüneti napon történő munkavégzés után mennyi bérpótlék jár a munkavállalónak, illetve a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozás számára az atipikus foglalkoztatás milyen előnyöket biztosíthat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink