hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kft. tagja és a munkaviszony: amikor azért lehet, mert nem tiltják?

  • adozona.hu
1

Egyszemélyes kft. tagja köthet-e munkaszerződést a kft.-vel? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.

„Egyesek szerint egyszemélyes kft. tagja köthet munkaszerződést a kft.-vel, találkoztam is ilyennel. Ugyanakkor más jogászok úgy vélik, hogy – mivel nem válik el a munkáltatói jogokat gyakorló személye a munkavállaló személyétől – nem lehet így szerződést kötni. Hogyan állnak ehhez a kérdéshez a bíróságok, és mi az Ön véleménye erről a kérdésről?” – kérdezte szakértőnktől olvasónk.

Valóban speciális helyzetről van szó, nagyon jó a kérdés – kezdte válaszát szakértőnk. A jelenleg már nem hatályos Gt. érvényességi ideje alatt született e körben egy legfelsőbb bírósági döntés, mely szerint senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is.

A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011. 05. 23. napján született 7. M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely szerint „egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság).

Egyszemélyes társaságnál hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18. paragrafusának (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása.

Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaságnál kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171. paragrafusának (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja, mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg.

A Ptk. 3:112. paragrafusának (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A – korábban a gazdasági társaságokat szabályozó – Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha azt az alapító okirat konkrétan tartalmazta.

Ma már nincs Gt., és a hatályos Ptk.-nak megfelelő iratminta szerinti társasági szerződésben – cégalapításkor és módosításkor az új Ptk.-ra történő áttérés esetén – eleve meg kell jelölni, hogy az ügyvezető a teendőit munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja-e el. Ez az egyszemélyes kft. alapító okirata esetén is így van.

A fentiek alapján, ha munkaügyi bíróság elé kerülne egy hasonló jellegű ügy, valóban nem lenne egyértelmű a megítélése, de jó eséllyel a fenti döntés születne. Azonban annak elhanyagolható az esélye, hogy az ügyvezető a saját, 100 százalékos tulajdonában álló kft.-jét perelje be. Ez indokolhatja azt, hogy nincs bírói gyakorlat, a fenti döntésnek sem kifejezetten ez a kérdés volt a tárgya, a bíróság csupán a jogi okfejtések teljessége érdekében tért ki az egyszemélyes társaságok ügyvezetésére.

Mindezek ismeretében szakértőnk álláspontja szerint állhat munkaviszonyban az ügyvezető. Amennyiben nem így lenne, akkor – ha nem is a munka törvénykönyvében (Mt.), de legalább a Ptk.-ban megjelenne valamiféle kifejezett megszorító rendelkezés, és maga az alapító okirat mintája sem mond ellent ennek. Szakértőnk megjegyzi, hogy ez a személyes véleménye, mely nem biztos, hogy bíróság előtt eredményesen vihető keresztül a fenti döntés alapján.

A munkaszerződés tartalmának igazi relevanciája akkor lenne, ha az egyszemélyes kft. a jövőben többszemélyes társasággá alakulna át, hiszen a taggyűlés – módosítás hiányában – köteles lenne tiszteletben tartani az abban foglaltakat (például tudomásul venni, hogy az Mt. szerinti összeférhetetlenségi szabályok nem érvényesülnek).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
anonim2

A mi jogászunk szerint ha az egyszemélyes kft ügyvezetője úgy köt magával munkaszerződést, hogy két tanu aláírja a dokumentumot, akkor érvényes lehet a szerződés.
Nyilván a kft ügyvezetője saját magát nem pereli, de a kérdés valószínűleg arra irányult volna inkább, hogyan reagál az ilyen jogviszonyra a NAV. Megfizetteti e a társas vállalkozókra vonatkozó minimumok szerinti járulékokat a cég tulajdonosával, amennyiben a munkaviszonyban szerzett jövedelem nem éri el azt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kivás kft. tárgyi eszköz értékesítése

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ügyvédi iroda megszüntetése tartozással

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Elévült tagi kölcsön

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 június
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink