adozona.hu
Kft. tagja és a munkaviszony: amikor azért lehet, mert nem tiltják?
//adozona.hu/munkajog/Kfttagja_es_a_munkaviszony_amikor_azert_leh_URV1G7
Kft. tagja és a munkaviszony: amikor azért lehet, mert nem tiltják?
Egyszemélyes kft. tagja köthet-e munkaszerződést a kft.-vel? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
„Egyesek szerint egyszemélyes kft. tagja köthet munkaszerződést a kft.-vel, találkoztam is ilyennel. Ugyanakkor más jogászok úgy vélik, hogy – mivel nem válik el a munkáltatói jogokat gyakorló személye a munkavállaló személyétől – nem lehet így szerződést kötni. Hogyan állnak ehhez a kérdéshez a bíróságok, és mi az Ön véleménye erről a kérdésről?” – kérdezte szakértőnktől olvasónk.
Valóban speciális helyzetről van szó, nagyon jó a kérdés – kezdte válaszát szakértőnk. A jelenleg már nem hatályos Gt. érvényességi ideje alatt született e körben egy legfelsőbb bírósági döntés, mely szerint senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is.
A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011. 05. 23. napján született 7. M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely szerint „egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság).
Egyszemélyes társaságnál hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18. paragrafusának (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása.
Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaságnál kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171. paragrafusának (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja, mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg.
A Ptk. 3:112. paragrafusának (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A – korábban a gazdasági társaságokat szabályozó – Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha azt az alapító okirat konkrétan tartalmazta.
Ma már nincs Gt., és a hatályos Ptk.-nak megfelelő iratminta szerinti társasági szerződésben – cégalapításkor és módosításkor az új Ptk.-ra történő áttérés esetén – eleve meg kell jelölni, hogy az ügyvezető a teendőit munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja-e el. Ez az egyszemélyes kft. alapító okirata esetén is így van.
A fentiek alapján, ha munkaügyi bíróság elé kerülne egy hasonló jellegű ügy, valóban nem lenne egyértelmű a megítélése, de jó eséllyel a fenti döntés születne. Azonban annak elhanyagolható az esélye, hogy az ügyvezető a saját, 100 százalékos tulajdonában álló kft.-jét perelje be. Ez indokolhatja azt, hogy nincs bírói gyakorlat, a fenti döntésnek sem kifejezetten ez a kérdés volt a tárgya, a bíróság csupán a jogi okfejtések teljessége érdekében tért ki az egyszemélyes társaságok ügyvezetésére.
Mindezek ismeretében szakértőnk álláspontja szerint állhat munkaviszonyban az ügyvezető. Amennyiben nem így lenne, akkor – ha nem is a munka törvénykönyvében (Mt.), de legalább a Ptk.-ban megjelenne valamiféle kifejezett megszorító rendelkezés, és maga az alapító okirat mintája sem mond ellent ennek. Szakértőnk megjegyzi, hogy ez a személyes véleménye, mely nem biztos, hogy bíróság előtt eredményesen vihető keresztül a fenti döntés alapján.
A munkaszerződés tartalmának igazi relevanciája akkor lenne, ha az egyszemélyes kft. a jövőben többszemélyes társasággá alakulna át, hiszen a taggyűlés – módosítás hiányában – köteles lenne tiszteletben tartani az abban foglaltakat (például tudomásul venni, hogy az Mt. szerinti összeférhetetlenségi szabályok nem érvényesülnek).
Hozzászólások (1)
A mi jogászunk szerint ha az egyszemélyes kft ügyvezetője úgy köt magával munkaszerződést, hogy két tanu aláírja a dokumentumot, akkor érvényes lehet a szerződés.
Nyilván a kft ügyvezetője saját magát nem pereli, de a kérdés valószínűleg arra irányult volna inkább, hogyan reagál az ilyen jogviszonyra a NAV. Megfizetteti e a társas vállalkozókra vonatkozó minimumok szerinti járulékokat a cég tulajdonosával, amennyiben a munkaviszonyban szerzett jövedelem nem éri el azt.