Két munkajogi normát is tárgyalt idén az ILO, valamint Magyarországgal is foglalkozott

Megosztás Tetszik

Magyarországi jogsértéseket is vizsgált júniusi ülésén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotó fóruma, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC). A munkavállalói, munkáltatói és a kormányzati oldal részvételével (tripartit alapon működő) mostani fórum fejleményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

Az ILC normaalkotása kétéves normaalkotói ciklusokban zajlik. Míg az első év szerepe az alapok meghatározása (például: egyezmény vagy ajánlás kerüljön elfogadásra, mindkettő vagy elegendő egy nyilatkozat) a második évben már a konkrét szövegeket is elfogadják a felek. Idén normaalkotó munka kezdődött a „Tisztességes munka a platformgazdaságban” területen, illetve lezárult a jogalkotó vita a tavaly kezdődött „A munkahelyi környezetben jelentkező biológiai kockázatok” kapcsán. Emellett általános vita folyt az informális foglalkoztatás kezelésének és a formális foglalkoztatásra való áttérés elősegítésének innovatív megközelítéseiről. Végezetül az Általános Ügyek Bizottsága (CAS) a tagállami jogsértések kivizsgálásával foglalkozott. Az alábbiakban a fontosabb szakbizottságok tevékenységet mutatjuk be.

Egyezmények és ajánlások születnek

A különféle formában megjelenő nyilatkozatokon túlmenően a jogalkotó munka fő eredménye az egyezmények, illetve ajánlások elfogadása. Az egyezményeket az egyes tagállamoknak kell ratifikálniuk, illetve azok csak a ratifikáló államok tekintetében kötelezőek. Ezzel szemben az ajánlások csupán iránymutatásul szolgálnak a tagállamok számára. Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán fogadták el a 192. számú egyezményt és ugyanazon tárgyban a 209. számú ajánlást. Az ILO az egyezményeken belül is különbséget tesz, bizonyos egyezmények ugyanis alapvető jellegűek, míg mások nem. Az alapvető jellegű egyezményeket jellemzően a tagállamok döntő többsége ratifikálja. Magyarország egyebekben 2010 óta nem ratifikált ilyen egyezményt.

Platformmunka jogalkotás

Az ILC úgy döntött, hogy a platformalapú foglalkoztatás tekintetében egyezményt, illetve ajánlást is tárgyalni fog. Idén így ezen dokumentumok alapvetéseit rögzítik. Az egyezményben rögzítésre fog 2026-ban kerülni az a tény, hogy jelentősen terjed a platformalapú munkavégzés (különösképpen a digitális alapú formája). Elismeri, hogy a gazdasági fejlődéshez hozzájárul és egyre több személy foglalkoztatásában működik közre. Kiemeli, hogy ebben a munkavégzési formában az algoritmusoknak, automatizált rendszereknek egyre nagyobb szerep jut.

A tervezet szabályozná az alapvető foglalkoztatási előírásokat (beleértve a szakszervezeti szervezkedés szabadságát, a diszkriminációmentességet, a gyermekmunka tilalmát és a megfelelő munkakörülményeket), a munkavédelmi alapszabályokat, a munkaviszony fennállásának ösztönzését, a díjazást, a társadalombiztosítási ellátásokat, az automatizált rendszerekre, illetve a személyes adatok kezelésére vonatkozó, valamint a jogviszony létesítésének és megszüntetésének alapvető reguláit. Kitér a szabályozás a munka- és pihenőidő előírásainak fontosságára is. Az ajánlás alapvetően ugyanezen szempontokat magyarázza, értelmezi, járja körbe. Ezen a területen tehát 2026 júniusában fog a jogalkotó munka lezárulni.

Egyezmény és ajánlás a biológiai veszélyforrások kapcsán

Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán fogadta el a fórum a 192. számú egyezmény és a 209. számú ajánlás. A biológiai veszélyek – például vírusok, baktériumok, gombák, paraziták – számos ágazatban jelenthetnek kockázatot a munkavállalók számára.

A COVID–19 világjárvány ráirányította a figyelmet arra, hogy szükség van a megelőzésre és a hatékony kockázatkezelésre fókuszáló, nemzetközi szinten is összehangolt szabályozásra. A biológiai veszélyekkel szembeni védelem nem csupán munkavédelmi kérdés – közegészségügyi-járványügyi, gazdasági és társadalmi hatásai is jelentősek. Egyre nagyobb egészségügyi kihívásokkal nézünk szembe (például klímaváltozás hatásai, a zoonózisok egyre gyakoribb előfordulása), amelyekhez elengedhetetlen a különböző szakterületek, hatóságok, kormányzati- és nem kormányzati szervek összefogása.

Az egyezményt és az ezt kiegészítő ajánlást szektorsemlegesen olyan munkavállalók esetében kell alkalmazni, akik a munkavégzés során, vagy a munkavégzéssel összefüggésben biológiai veszély hatásának vannak, vagy lehetnek kitéve.

A 192.számú egyezmény meghatározza többek között a biológiai veszélyforrások, biológiai kockázatok fogalmát, szabályozza a tagállamok megelőző, illetve védelmi kötelezettségeit, a munkavédelmi, közegészségügyi hatóságok feladatait, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket, a veszély bekövetkezte esetén nyújtandó ellátást, a vállalkozások, mint munkáltatók alapvető kötelezettségeit (például: kockázatértékelés, megelőző és védelmi intézkedések, belső képzés stb.), de kitér a munkavállalók és szakszervezetek jogaira és kötelezettségeire is (például: egyeztetésekhez és képzéshez való jog, együttműködési kötelezettség, ellátáshoz való jog stb.).

Idén ezen jogsértéseket vizsgálta az ILC Magyarországot érintően

Idén az ILC a szervezkedési szabadságot szabályozó 87. számú egyezmény megsértésével kapcsolatosan a véleménynyilvánítás szabadsága (a szakszervezet és tisztségviselőinek a véleménynyilvánítása tekintetében a munka törvénykönyvében jelentkező korlátok), a szakszervezetek zökkenőmentes bejegyzése (elhúzódó időtartam, a névválasztás szabadsága), a szakszervezetek működése és az ügyészség törvényességi felügyeleti joga, a szakszervezeti tagdíj közszférában érvényesülő levonási tilalma, valamint a sztrájkjog korlátozása területeken folytatott vizsgálatot.

Az ILO illetékes bizottsága felszólította a kormányt arra, hogy a munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervekkel történő konzultáció eredményeképpen biztosítsa a munkavállalói érdekképviseletek szólásszabadságát, illetve egyszerűsítse a szakszervezetek bejegyzésének folyamatát.

Az ILC keretében elfogadott egyezmény és ajánlás, valamint az elfogadott nyilatkozatok itt tekinthetők meg:

https://www.ilo.org/international-labour-conference/113th-session-international-labour-conference/texts-adopted-international-labour-conference-its-113th-session