hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Keresőképtelen dolgozónak mondtak fel. A Kúriánál keresték igazukat

  • adozona.hu

Rendkívüli felmondással megszüntette az őt megtévesztő dolgozó munkaviszonyát a munkáltató. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.

A felperes 2000. november 1-jén kötött munkaszerződést az I. r. alperessel, amelyet 2003. december 1-jén módosítottak, vezető jegyvizsgáló munkakörben  került alkalmazásra. A felperes 2007. február 28-áig táppénzes állományban volt, a táppénzes időszakának lejártát követően az alperesnél már nem végzett munkát. 2007. február 27-én a munkahelyén megjelent, és Sz.L.K. munkáltatói jogkörgyakorlónak úgy nyilatkozott, hogy felgyógyult. 2007. április 5-én azonban K.K.E. humánpartner tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, Sz.L.K-t, hogy a felperesnek csupán a táppénz-jogosultsága járt le 2007. február 28-án, ő maga továbbra is keresőképtelen – közölte a Kúria.

2007. április 11-én az alperes rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A rendkívüli felmondás indokolása szerint a munkaviszony megszüntetését az a körülmény tette szükségessé, hogy a felperes a keresőképtelenségét 2007. február 27-én eltitkolta, olyan magatartást tanúsított, amellyel a munkáltatót megtévesztette, és azóta is folyamatosan tévedésben tartja. A munkavégzési és együttműködési kötelezettsége elmulasztása következtében a munkáltató jogszerűtlen intézkedéseket valósított meg.

2007. február 27-én a felperes a munkáltatót azzal kereste fel, hogy a tartós betegségéből felgyógyult, és 2007. március 1-jétől keresőképes. Rögzítették, hogy a felperes több esetben tárgyalt személyesen a munkáltatóval, de egyik alkalommal sem közölte, hogy nem keresőképes. Megtévesztő magatartását folyamatosan fenntartotta.

A felperes a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintve részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az I.r. alperes 2007. április 11-én kelt rendkívüli felmondása jogellenes.

Az alperesek felülvizsgálati kérelme alapos – írja a Kúria.

Az alperesek alappal hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperes az Mt. 96. § (4) bekezdésben foglalt tizenöt napos szubjektív határidőt nem mulasztotta el. A rendkívüli felmondásban az Mt. 3. § (1) bekezdése, 103. § (1) bekezdése c) pontjának a megsértését rótták fel a felperesnek, amely abban nyilvánult meg, hogy a munkáltató a keresőképességét illetően megtévesztette, és tévedésben tartotta.

A szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója hitelt érdemlően tudomást szerez az érintett munkavállalói kötelezettségszegésről, annak mértékéről, a vétkesség súlyáról (EH.246., MD.II.201.).

A munkáltatói jogkörgyakorló, Sz.L.K. a  csatolt elektronikus levél tanúsága szerint 2007. április 5-én értesült arról, hogy a felperes – korábbi állításával szemben – 2007. február 28-át követően továbbra is keresőképtelen. Azon körülményből, hogy a felperes 2007. március 19-én a táppénzes igazolását a munkáltatói jogkör gyakorlónak átadta – az adott esetben –, nem következik a munkavállalói kötelezettségszegésről való e napon történő tudomásszerzés is.

A rendkívüli felmondás érdemben is jogszerű. 2007. február 27. és március 19. között a felperes az orvosi igazolását a munkáltatónak nem adta le. A peradatok szerint erre március 19-éig négy alkalommal is lehetősége lett volna. A munkáltatói jogkör gyakorlójának azt a tájékoztatást adta, hogy felgyógyult, arról, hogy továbbra is keresőképtelen, nem tett említést. A felperes a keresőképtelenségével kapcsolatban megtévesztette a munkáltatói jogkörgyakorlót, amit a perbeli következetlen előadásai is igazolnak.

Ezért az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés helyes a rendkívüli felmondás jogszerűségéről, mert a felperes az Mt. 3. § (1) bekezdés, 103. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt lényeges munkavállalói kötelezettségét jelentős mértékben és szándékos megszegte – olvasható a Kúria összefoglalójában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjkifizetés

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Jár-e végkielégítés?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Orvosi igazolás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink