hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Home office munkavégzés külföldről: mire figyeljen a munkáltató?

  • adozona.hu
4

Olvasónkban felmerült kérdésként, hogy ha magyarországi munkáltatóként engedélyezi munkavállalójának, hogy munkaköri feladatait külföldön, „home office”-ban végezze, azt milyen jogszabályi keretek között tudja megtenni. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Az olvasónk által ismertetett eset: Magyarországi munkáltató a saját munkavállalójának szeretné engedélyezni, hogy a munkaköri feladatait 2023.09.01-2023.12.31. között „home office-ban” végezze Olaszországban. A munkavállaló szeptember-október hónapokban összesen 10 munkanapot, valamint novemberben 10 munkanapot köteles lesz a munkáltató utasítása alapján magyarországi székhelyen dolgozni. A munkavállaló magyar állampolgár, állandó lakóhelye Magyarországon van, Olaszországban nem lesz bejelentett lakóhelye.

A kérdés első része így szólt: Milyen jogszabályi keretek között van az olaszországi munkavégzés biztosítására lehetőség? Van-e a munkáltatónak (felelősség- vagy egyéb) biztosításkötési kötelezettsége? Mikor szükséges figyelembe venni az olasz bérminimumot? Az olaszországi munkavégzés, amennyiben a munkavállaló a magyarországi munkáltató munkaeszközeivel dolgozik Olaszországban, keletkeztet-e ott telephelyet?

SZAKÉRTŐNK – dr. Hajdu Dudás Mária ügyvéd – VÁLASZA

Valóban, amennyiben a távmunka (home office), tartósan külföldön kerül ellátásra, akkor felmerülhet, hogy az adott munkaviszonyra nem is a magyar, hanem a szokásos munkavégzés helye szerinti jogot kell alkalmazni. A következő kérdés, hogy akár a helyi jog, akár az uniós jog alapján nem kell-e a munkaviszony bizonyos fontos elemeire a fogadó állam jogát alkalmazni. Nagyon jó a kérdés, mert a posting szabályozásra tekintettel (még ha a távmunka nem is minősül „posting”-nak, mert például nem közvetlenül az ügyfél részére végzett szolgáltatásról van szó), hatályban lehet olyan helyi jogi szabályozás, amely például a bérezés tekintetében a helyi jog alkalmazását írja elő. Az is előfordulhat, hogy a munkavégzést valamely helyi hatóságnál be kell jelenteni, vagy az engedélyköteles. De elképzelhető az is, hogy az adott országban adó- vagy tb-kötelezettség keletkezik az ott végzett távmunka alapján. Mindenképpen javaslom helyi jogász szakmai álláspontjának kikérését, hiszen számos szabályozásra kell ügyelni. Sajnos ezek nem olyan kérdések, melyeket a magyar jogszabályok ismeretében meg tudnék ítélni.

Ami lényeges e tekintetben: a kiküldetést az Mt. 53. § szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ennél hosszabb tartamhoz a felek megállapodása szükséges.

Ami a telephelyet érinti: az Olaszország és Magyarország között kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló 53/1980 MT Rendelet 5. cikk (1) bekezdés értelmében telephelynek minősül az olyan állandó berendezés, amellyel a vállalkozás a tevékenységét részben vagy egészben kifejti. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket rendszerint egy úgynevezett modell egyezmény, mégpedig az OECD-Modellegyezmény alapján köti Magyarország. Az OECD-Modellegyezmény alkalmazását segíti elő a jogi Kommentár. A Kommentár igen részletesen magyarázza az egyezmények szövegét és külön fejezetet szentel a „telephely”-kérdésnek. A Kommentár 5. fejezet 18. pontja szerint egy vállalkozás a tevékenységét kifejtheti egy otthoni munkahelyen keresztül is (home office). Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy az adott cégnek telephelye keletkezik az otthoni munkavégzés helyén.

Esetről esetre kell eldönteni, hogy vajon létrejön-e a telephely vagy sem. A legfontosabb elhatárolási szempont az, hogy az adott ingatlan konkrétan a cég rendelkezésére áll e vagy sem. Az ingatlan alapvetően akkor áll a cég rendelkezésére, ha a például azt a cég bérli. Vagy a cég szabályozza le az adott ingatlan használatát. Szintén telephelyről beszélünk, ha a cég jelöli ki, határozza meg, hogy pontosan melyik ingatlant lehet csak használni az adott országban. Például, ha egy cég bérel egy ingatlant Olaszországban, ahol a munkavállalók rendszeresen egymást váltva fejtik ki tevékenységüket (akár több hónapos váltással) az az ingatlan telephelynek minősül. Ha azonban a munkavállaló saját maga választotta ki lakóhelyét, a cégnek nincs semmilyen beleszólása az ingatlan használatát illetően, és a tevékenység végzésének lényegtelen eleme, hogy azt honnan is végzik, akkor nem jön létre telephely az adott államban.

A kérdés második része így szólt: Mely ország adózási törvényét szükséges alkalmazni? A munkáltató által elrendelt magyarországi munkavégzésre történő haza és visszautazás költségeit milyen módon kell megtérítenie a munkáltatónak a munkavállaló részére (munkába járás, hazautazás, kiküldetés)? 2023.09.01-2023.12.31-ig Magyarországon lesz biztosított a munkavállaló? Szükséges-e tőle társadalombiztosítási járulékot vonni a munkabéréből?

SZAKÉRTŐNK – Horváthné Szabó Beáta adószakértő – VÁLASZA

Amennyiben Olaszországban az olasz előírások alapján a munkáltatónak nem keletkezik telephelye, akkor feltételezve, hogy a munkavállaló magyar adóügyi illetőségű marad, nem dolgozik több mint 183 napot Olaszországban és nincs gazdasági munkáltatója Olaszországban, ezért a jövedelme után ezen időszak alatt Magyarországon kell a személyi jövedelemadót megfizetni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló és vagy a munkáltató kérelmére az illetékes kormányhivatal engedélyezi, hogy a magánszemély a külföldi munkavégzés ideje alatt Magyarországon maradhat biztosított, akkor a járulékot és a szochót is a magyar előírások szerint kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló távmunkaszerződés alapján dolgozik Olaszországban, akkor a Magyarországra történő utazás és a visszautazás üzleti utazás szabályai szerint viselkedik. Amennyiben nem kötnek távmunkaszerződést, de a magánszemély nyilatkozik, hogy az ideiglenes munkavégzés helyéről jön vissza Magyarországra dolgozni, akkor az utazás munkába járásnak minősülhet. Mivel azt írja, hogy a munkavállalónak Olaszországban nem kell a lakcímet, tartózkodási helyet bejelentenie, elgondolkodtató, hogy az olasz tartózkodási hely minek tekintendő és mivel igazolható. Azonban a kormányrendelet szerint a munkavállaló nyilatkozata is elfogadható. Rendhagyó az eset, de végül is a jogszabály nem tiltja, ha valaki magáncélból változtat ideiglenes lakóhelyet és onnan jár munkába, a munkáltatót a jogszabályban meghatározott mértékben térítési kötelezettség terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (4)
dudas.dr

Kedves Erica, ilyen esetben az nem lehet jogszerű szankció, hogy a munkáltató nem fizeti meg a munkabérét. Távolléte nem igazolatlan, a munkáját elvégezte, a munkabérből történő levonáshoz pedig nem adta hozzájárulását. Azt, hogy a felmondás megalapozott lenne, nagyon nehéz megítélni ennyire kevés információ alapján. Kérdés ugyanis, hogy miért köteles Magyarországon végezni a munkáját, mi az oka a külföldön történő munkavégzés tilalmának, vagy nem tiltott, egyszerűen csak Magyarország szerepel a munkaszerződésben munkahelyként, esetlegesen okoz-e ezzel kárt, megsérti-e a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, stb. Ezek és hasonló kérdések mérlegelése alapján lehet megítélni, hogy megalapozott lenne-e egy felmondás- Üdvözlettel, Mária

Erica Weber

Kedves Ügyvédnő,
Engem az érdekelne, hogy ha külföldről intézem ideiglenesen a munkámat a munkáltatom tudta nélkül és a szerződésemben az áll, hogy Magyarországon kellene nekem a munkámat végezni otthonról, akkormilyen szankciók érhetnek. Megteheti e azt a munkáltató hogy nem fizeti ki a béremet a külföldön elvégzett távmunka után? A cég látja ugyanis a telefonomon hogy melyik országban vagyok, mivel hogy telekommunikációs cégről lenne szó. A felmondás nem lenne probléma de mondjuk nem szeretnék hetekig ingyen dolgozni..
Köszönettel, Erica Weber

Bhorvathne

kedves Olvasó!
Ez azt jelenti, hogy kérelmet kell benyújtani a Kormányhivatalhoz, hiszen a két ország hatóságának egyeztetése szükséges ahhoz, hogy a magánszemély biztosítása Magyarországon maradhasson. A kérelem indulhat a munkáltató, vagy a munkavállaló részéről is.
Üdvözlettel: Beáta

Szakaly Nora

Udvozlom,
Segitenenk kerem, hogy a kovetkezo mondatot hogy kell ertelmezni? "a munkavállaló és vagy a munkáltató kérelmére az illetékes kormányhivatal engedélyezi". Ez azt jelenti, hogy mindenképp szükséges az illetékes kormányhivatal engedélye, amit vagy a munkavállaló vagy a munkáltató kezdeményezhet vagy azt jelenti, hogy a munkavállaló engedélyezheti és vagy a munkáltató kérelmére az illetékes kormányhivatal?
Tisztelettel, Szakaly Nora

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás adózása

Adózóna szerkesztőség

kérdések és válaszok

Áfa levonhatósága az SME-rendszerben

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink