adozona.hu
Hétköznapi és hétvégi ügyelet bérszámfejtése: ezek a pótlékok
//adozona.hu/munkajog/Hetkoznapi_es_hetvegi_ugyelet_berszamfejtes_MGB90A
Hétköznapi és hétvégi ügyelet bérszámfejtése: ezek a pótlékok
Tetszik
Milyen pótlékokat kell figyelembe venni ügyelet bérszámfejtésénél? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az ügyelet olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkáltató rendelkezésére áll a munkáltató utasítása alapján. A munkavállaló a rendelkezésre állás időtartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
A törvény ahhoz képest különbözteti meg az ügyeletet a készenléttől, hogy a munkáltató előírja-e a munkavállaló számára a rendelkezésre állás helyét. Amennyiben előírja, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló maga határozhatja meg, készenlétről beszélünk azzal, hogy az ügyelet ideje alatt felmerülő, a munkáltató utasításában meghatározott munkát a munkavállaló köteles elvégezni, míg készenlétnél a munkavállaló külön felhívása alapján haladéktalanul köteles munkába lépni.
A rendelkezésre állás elrendelésére a munka törvénykönyve (Mt.) 108. § (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, mely szerint ezt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.
További előírás, hogy a rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre kell a munkavállalóval közölni. E körben is érvényesíthető az a kivételes lehetőség, mely szerint a munkáltató az adott napra vonatkozó rendelkezésre állás elrendelését legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel. A közlés, illetve a módosítás szóban is megtörténhet, kivéve, ha a munkavállaló írásban kéri az elrendelést.
A törvény szerint 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás
– a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
– baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
– a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása
érdekében rendelhető el.
A munkavégzéstől függetlenül az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkaidőnek minősül, és az Mt. 99. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a beosztás szerinti heti munkaidő tartamába be kell számítani. Következésképpen az ügyelet időtartama, figyelemmel a 99. § (2) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés a) pontjára, a rendes munkaidővel együtt a napi tizenkét órát, készenléti jellegű munkakörben a napi huszonnégy órát nem haladhatja meg.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe – amely legfeljebb tizenkét óra, készenléti jellegű munkakörben legfeljebb huszonnégy óra – az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. Amennyiben viszont az ügyelet tartama alatt elrendelt munkavégzés mérhető, ennek időtartama számít a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe.
Ügyelet esetén a munkavállalónak 40 százalék bérpótlék jár. Amennyiben azonban munkavégzésre is sor kerül, bérpótlék az Mt. 139–143. § szerint jár. Azaz, ha teljesülnek a feltételek, abban az esetben munkavégzés esetén vasárnap pótlék, munkaszüneti napra járó bérpótlék, éjszakai vagy műszakpótlék is járhat. Ettől eltérően pedig, ha a munkavégzés tartama nem lenne mérhető, 50 százalék bérpótlék jár.
Vasárnapi bérpótlék
A törvény a vasárnapi bérpótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítja, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra.
Az Mt. 140. § (1) bekezdésének a) pontja alapján vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék mértékű vasárnapi pótlék jár, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben kerül sor, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló részére.
Azaz, ha bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére.
A munkáltatónak tehát a kérdés szerinti esetben azt kell mérlegelnie, hogy az esetleges vasárnapi nyitva tartásra az Mt. 101. § (1) bekezdésének mely pontja alapján kerül sor. A feltett kérdés alapján (működési engedélye szerint vasárnap nyitva tarthat) rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatóról van szó, mely alapján nem köteles vasárnapra bérpótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Munkaszüneti napra járó bérpótlék
Munkaszüneti napok: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26., illetve az egészségügyben dolgozók esetén július 1.
Az Mt. 140. § (2) bekezdés alapján a munkaszüneti napon történő munkavégzésért minden esetben 100 százalék mértékű bérpótlékra jogosult a munkavállaló.
Műszakpótlék
A 30 százalék mértékű műszakpótlékra való jogosultság időbeli feltétele a 18 és 06 óra közötti munkavégzés, a másik feltétel a rendszeresen változó munkaidőkezdet, mely azt jelenti, hogy havonta a beosztott munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében eltér és a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdési időpontok között legalább 4 óra eltérés van.
Éjszakai pótlék
A munkavállalónak az éjszakai, azaz a 22 és 06 óra közötti munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár.
A törvény alapján éjszaki pótlékra és műszakpótlékra egyidejűleg nem jogosult a munkavállaló.
Rendkívüli munkavégzés esetén
Az Mt. 107. §-a szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül.
Az Mt. éves rendkívüli munkaidőkorlátot állít fel: teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)