hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hétköznapi és hétvégi ügyelet bérszámfejtése: ezek a pótlékok

  • adozona.hu

Milyen pótlékokat kell figyelembe venni ügyelet bérszámfejtésénél? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Heti 40 órás munkaviszony munkaóráinak letöltésén felül hétköznapi és hétvégi ügyelet bérszámfejtésénél milyen pótlékokat kell figyelembe venni? (Patika zárás utáni ügyelet a másnapi nyitásig hétköznap és hétvégén.)"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ügyelet olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkáltató rendelkezésére áll a munkáltató utasítása alapján. A munkavállaló a rendelkezésre állás időtartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

A törvény ahhoz képest különbözteti meg az ügyeletet a készenléttől, hogy a munkáltató előírja-e a munkavállaló számára a rendelkezésre állás helyét. Amennyiben előírja, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló maga határozhatja meg, készenlétről beszélünk azzal, hogy az ügyelet ideje alatt felmerülő, a munkáltató utasításában meghatározott munkát a munkavállaló köteles elvégezni, míg készenlétnél a munkavállaló külön felhívása alapján haladéktalanul köteles munkába lépni.

A rendelkezésre állás elrendelésére a munka törvénykönyve (Mt.) 108. § (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, mely szerint ezt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.

További előírás, hogy a rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre kell a munkavállalóval közölni. E körben is érvényesíthető az a kivételes lehetőség, mely szerint a munkáltató az adott napra vonatkozó rendelkezésre állás elrendelését legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel. A közlés, illetve a módosítás szóban is megtörténhet, kivéve, ha a munkavállaló írásban kéri az elrendelést.

A törvény szerint 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

– a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

– baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá

– a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A munkavégzéstől függetlenül az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkaidőnek minősül, és az Mt. 99. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a beosztás szerinti heti munkaidő tartamába be kell számítani. Következésképpen az ügyelet időtartama, figyelemmel a 99. § (2) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés a) pontjára, a rendes munkaidővel együtt a napi tizenkét órát, készenléti jellegű munkakörben a napi huszonnégy órát nem haladhatja meg.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe – amely legfeljebb tizenkét óra, készenléti jellegű munkakörben legfeljebb huszonnégy óra – az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. Amennyiben viszont az ügyelet tartama alatt elrendelt munkavégzés mérhető, ennek időtartama számít a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe.

Ügyelet esetén a munkavállalónak 40 százalék bérpótlék jár. Amennyiben azonban munkavégzésre is sor kerül, bérpótlék az Mt. 139–143. § szerint jár. Azaz, ha teljesülnek a feltételek, abban az esetben munkavégzés esetén vasárnap pótlék, munkaszüneti napra járó bérpótlék, éjszakai vagy műszakpótlék is járhat. Ettől eltérően pedig, ha a munkavégzés tartama nem lenne mérhető, 50 százalék bérpótlék jár.

Vasárnapi bérpótlék

A törvény a vasárnapi bérpótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítja, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra.

Az Mt. 140. § (1) bekezdésének a) pontja alapján vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék mértékű vasárnapi pótlék jár, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben kerül sor, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló részére.

Azaz, ha bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. 

A munkáltatónak tehát a kérdés szerinti esetben azt kell mérlegelnie, hogy az esetleges vasárnapi nyitva tartásra az Mt. 101. § (1) bekezdésének mely pontja alapján kerül sor. A feltett kérdés alapján (működési engedélye szerint vasárnap nyitva tarthat) rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatóról van szó, mely alapján nem köteles vasárnapra bérpótlékot fizetni a munkavállalók részére.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

Munkaszüneti napok: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26., illetve az egészségügyben dolgozók esetén július 1.

Az Mt. 140. § (2) bekezdés alapján a munkaszüneti napon történő munkavégzésért minden esetben 100 százalék mértékű bérpótlékra jogosult a munkavállaló.

Műszakpótlék

A 30 százalék mértékű műszakpótlékra való jogosultság időbeli feltétele a 18 és 06 óra közötti munkavégzés, a másik feltétel a rendszeresen változó munkaidőkezdet, mely azt jelenti, hogy havonta a beosztott munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében eltér és a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdési időpontok között legalább 4 óra eltérés van.

Éjszakai pótlék

A munkavállalónak az éjszakai, azaz a 22 és 06 óra közötti munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár.

A törvény alapján éjszaki pótlékra és műszakpótlékra egyidejűleg nem jogosult a munkavállaló.

Rendkívüli munkavégzés esetén

Az Mt. 107. §-a szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül.

Az Mt. éves rendkívüli munkaidőkorlátot állít fel: teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyermek után járó pótszabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkabérutalás rossz bankszámlaszámra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Térítésmentes átadás áfabevallása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close