Versenytilalmi megállapodás alapján követelt 4,5 milliót a munkáltató

Megosztás Tetszik

A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. Ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak – mondta ki a Kúria.

A Kúria sajtóközleménye szerint az Mfv. X. 10.052/2020. számú ügy peres felei között 2012. szeptember 1-jétől állt fenn munkaviszony. A felek 2014. június 25-én a munkaszerződést módosították, és az új munkaszerződés szerint a felperes munkáltató az alperest vezető állású munkavállalóként franchise igazgató munkakörben alkalmazta, havi 150 000 forint alapbér megfizetése mellett.

A munkaszerződés 3.8. pontja versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, többek között azt, hogy ha a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás céljával ellentétes tevékenységet fejt ki, úgy 15 millió forint, a Ptk. 6:351. §-a alapján megállapított kártérítést – a továbbiakban: általános kártérítés – köteles fizetni a munkáltatónak.

A felperes munkáltató keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 228. §-a és a Ptk. 6:142. §-a alapján a munkaszerződés 3.8.5. pontjára hivatkozással 4 500 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan ugyanezt a követelését az Mt. 228. §-a és a Ptk. 6:186 – 189. §-aira alapítva, kötbér címén terjesztette elő.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az eljárt bíróságok szerint, amikor a felek a munkaviszonyt a 2014. augusztus 26-án kelt megállapodással közös megegyezéssel megszüntették, lemondtak a versenytilalmi megállapodásból eredő követelés érvényesítéséről is azzal a rendelkezésükkel, hogy egymással szemben további követelést nem tartanak számon, illetve ilyen igényt nem támasztanak.

A munkáltató felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet – eltérő indokolással – hatályában fenntartotta.

A Kúria annyiban egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, hogy az egységes bírói gyakorlat alapján a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását. A munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás fennmarad, ha a felek kizárólag a munkaviszony megszüntetésében állapodnak meg.

A felek kifejezett rendelkezése hiányában a versenytilalmi megállapodás megszüntetésére akkor sem hivatkozhat alappal a munkáltató, ha a megállapodás megfogalmazása szerint a munkaszerződés megszüntetéséről rendelkeztek. Azon kitételt pedig, miszerint egymással szemben követelésük nem áll fenn, nem lehet kiterjesztően értelmezni (BH2010. 20.). Ennek kimondását követően a Kúria a következő elvi jelentőségű kérdésben határozott:

I. A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie [Mt. 228. § (6) bekezdés, Ptk. 6:186–189. §].

II. Ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani [Mt. 27. § (1) bekezdés] – áll a Kúria Sajtótitkárságának ismertetőjében.