Egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban: itt a jogi levezetés, miért lehetséges

Megosztás Tetszik

Újra és újra felmerülő kérdés olvasóink körében, hogy egyszemélyes kft. tagja létesíthet-e saját magával munkaviszonyt az egyszemélyes kft.-ben. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk kérdésre válaszolva részletesen levezeti, miért lehetséges ez.

"Sokat vitatott kérdés, hogy az egyszemélyes kft. tagja létesíthet-e saját magával az egyszemélyes kft.-ben munkaviszonyt. Én úgy értelmezem, hogy ez nem lehetséges, mivel a munkaviszony minősítő jegyei, mint pl. az alá-fölérendeltség, nem tudnak megfelelően teljesülni. Sok olyan véleménnyel találkozom azonban, aki szerint viszont köthet önmagával munkaszerződést, mondván, hogy a törvény nem tiltja. Egyértelmű állásfoglalást, Kúriai döntést azonban ez ügyben nem találok. Bérügyvitellel foglalkozom, és van ügyfelem, akit ez a kérdéskör érint. Szeretném az ügyfeleimet korrekt tanáccsal ellátni. Hogyan tájékoztassam őket ez ügyben, és mivel tudom indoklásomat alátámasztani?" – kérdezte olvasónk.

A ma már hatálytalan Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) idejében született egyik legfelsőbb bírósági döntés kimondta, hogy senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is. A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011.05.23. napján hozott 7. M.760/2001/4. számú ítéletének indoklása, mely a következőket fogalmazta meg: "egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság). Egyszemélyes társaság esetén hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azáltal és azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18.§ (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása. Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaság esetében kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171.§ (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja, mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg".

A 3/2003. számú PJE határozat lényege az volt, hogy "betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával". Ebben a döntésében mondta ki a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy "a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése".

A Gt. azonban 2014. március 15-én hatályát vesztette, a 2014. március 3-án kelt 1/2004. PJE határozatot pedig a Kúria hatályon kívül helyezte. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is tartalmazó, 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. 3:112. paragrafusának (1) bekezdése ugyanis a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A korábban a gazdasági társaságokat szabályozó Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha az alapító okirat tartalmazta ennek a lehetőségét.

A hatályos Ptk.-nak megfelelő alapító okiratban cégalapításkor és módosításkor az új Ptk.-ra történő áttérés esetén meg kellett jelölni, hogy a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja-e el.

Kizárólag munkajogi (és nem egyéb) szempontból nézve ennek miért van jelentősége? Erre nehéz választ adni, mivel értelmezhetetlen az, hogy az ügyvezető a saját 100 százalékos tulajdonában álló kft.-t beperelje. Ez indokolhatja azt, hogy nincs rendelkezése álló bírói gyakorlat, sőt, a fenti ítéletnek sem kifejezetten ez a kérdés volt a tárgya, a bíróság csupán a jogi okfejtések teljessége érdekében tért ki az egyszemélyes társaságok ügyvezetésére.

Szakértőnk álláspontja szerint tehát az egyszemélyes kft. ügyvezetője állhat munkaviszonyban, ha ez nem így lenne, akkor – ha nem is az Mt.-ben, de legalább a Ptk.-ban – megjelenne valamiféle kifejezett megszorító rendelkezés, és maga az alapító okirat mintája sem mond ellent ennek.

Az ügyvezető saját magával kötött munkaszerződésének igazi relevanciája akkor van például, ha az egyszemélyes kft. többszemélyes társasággá alakul át, hiszen a taggyűlés – módosítás hiányában – köteles lenne tiszteletben tartani az abban foglaltakat (például tudomásul veszi, hogy az Mt. szerinti összeférhetetlenségi szabályok nem érvényesülnek).