Egyéni vállalkozó végzettség nélkül hogyan tevékenykedhet?

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó fodrász szeretne lenni, de nem rendelkezik még a szükséges végzettséggel, milyen jogviszony keretében foglalkoztathat végzettséggel rendelkező fodrászt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

"Ha jól láttam a korábbi kérdésekben, az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) kizárt, megbízási szerződés keretében van rá lehetőség? Amennyiben igen, akkor elegendő a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízás, és milyen időtartamra kell, hogy szóljon a megbízási szerződés? Részmunkaidős foglalkoztatás is lehetséges? Feltételezem, hogy az üzlet nyitva tartása alatt a végzettséggel rendelkezőnek a helyszínen kellene lennie."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Azt, hogy adott tevékenység ellátásához szükséges-e bármilyen képesítés, számos jogszabály rendezi, mindeközben a szükséges képesítéseket és a képesítések szintjét az egyes minisztériumok, szakértők, kamarák is eltérően értelmezik.

A kérdés szerinti esetben az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. ITM-rendelet 1. számú mellékletét kell először megvizsgálni. 2021. szeptember 1-jétől ugyanis ez a rendelet lényegesen módosította azokat a szabályokat, hogy mely munkakörök betöltése, tevékenységek végzése van képesítéshez kötve. Így megszűnt a képesítési követelmény például

– az élelmiszerértékesítés,
– a hús-, hentesáru- és halértékesítés,
– az étrendkiegészítők és gyógynövények értékesítése,
– a kozmetikai termék és háztartási-vegyi cikk értékesítése,
– a jármű és járműalkatrész értékesítése,
– a kertészeti cikk értékesítése,
– a gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések és villamossági cikkek értékesítése,
– az építőanyagok értékesítése,
– a gázpalack-értékesítése,
– a sportszer és játék értékesítése,
– az óra és ékszer értékesítése,
– a fotócikk-értékesítése,
– az optikai cikkek értékesítése,
– a kedvtelésből tartott állatok és állateledel értékesítése,
– a zálogházi és aukciós tevékenység, régiségek és műtárgyak értékesítése, – a hulladékkereskedelem esetén.

Az 34/2021. ITM-rendelet 1. mellékletének 7. pontja rendelkezik az "aktuális divatirányzatnak, alkalomnak megfelelő frizura és hajszín készítése" tevékenységről, amelyhez tartozó választható szakma (részszakma) a fodrász, szakképesítés vagy jogszabály alapján szervezett képzésben szerzett képesítés önálló tevékenység esetén. Korábbi jogszabályban előírt szakma, szakképesítés, egyéb képesítés is fodrász. A rendelet szerint a tevékenység végzéséhez elfogadható szakma (részszakma), szakképesítés, egyéb képesítés helyett a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés.

A tevékenység végezhető szakképesítés nélkül is, azonban kizárólag szakképzett személy felügyeletével. Ez tehát feltétel a kérdés szerinti esetben is, így a tevékenység folytatása során jelen kell lennie fodrász végzettségű személynek.

További rendelkezés, miszerint képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó kizárólag akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Ugyanakkor könnyítést engedő kivétel, miszerint jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.

Az egyéni vállalkozó mind a hagyományos (a részmunkaidőt is ideértve), mind atipikus munkaviszonyban foglalkoztathat munkavállaló(kat)t. Utóbbi esetben ügyelni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Efo tv.) foglalt keretek betartására. Különösen idetartozik az egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma, napi, havi, évi korlátok alkalmi munka esetén, éves korlát mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, stb.

Lényeges szempont viszont, ahogyan fentebb történt rá utalás, hogy ha az adott tevékenység képesítéshez kötött, mely feltételnek az egyéni vállalkozó maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik, abban az esetben folytatható az adott tevékenység. Vajon ez alkalmazható jelen esetben?

A válasz nemleges, mivel egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén nem teljesül a határozatlan időtartamú munkaviszony követelménye. Ezért nem lehetséges a kérdés szerinti esetben az efo keretében történő foglalkoztatás.

Alapvető kérdés, hogy adott tevékenység a jellegét tekintve ellátható-e megbízási jogviszonyban, nem viseli-e magán a munkaviszony jellemző jegyeit. A szerződési szabadság elvéből adódóan ugyan a felek maguk dönthetik el, hogy egymással munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesítenek, azonban a jogszabályok hatálya alól egyező akarattal sem vonhatják ki magukat, így figyelembe kell venniük az alábbi sajátosságokat.

A munkaviszonyra jellemző, hogy

– a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik,
– a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul,
– a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, – személyesen, folyamatosan és rendszeresen,
– a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett dolgozik a munkavállaló.

Míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a gondos eljárás a fő és meghatározó kötelem. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidőbeosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg.

Megbízási jogviszony esetén a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy a teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a megbízott saját maga szervezi, maga határozza azt meg a feladat elvégzéséhez szükséges módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, hogy ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megbízó által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).

Mindezeket mérgelve lehetne megállapítani azt, hogy a kérdés szerinti esetben van-e lehetőség megbízási szerződés megkötésére. Ugyanakkor, azon szabályra tekintettel, miszerint az egyéni vállalkozó maga is folytatni kívánja a fodrászati tevékenységet, de a képesítési követelményeknek nem felel meg, kötelező az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködnie egy általa határozatlan időre foglalkoztatott, képesítéssel rendelkező személynek. Ez pedig önmagában kizárja a megbízási jogviszony létesítését.