hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cafeteria juttatása a munkaidővel arányosan

  • adozona.hu

Szabályos-e a munkáltató eljárása, hogy a heti munkaidővel arányos mértékű cafeteria juttatásban részesíti a munkavállalókat? Megsérti ebben az esetben az egyenlő bánásmód követelményét? Olvasónk kérdéseire dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkkel festette le a munkáltatói gyakorlatot: A munkáltatónál a cafeteria juttatása egyoldalú munkáltatói szabályzatként van szabályozva. A heti 40 órát munkát végző munkavállalók számára havi 35 ezer forint SZÉP-kártya-juttatást (béren kívüli juttatást) biztosít a munkáltató. A részmunkaidős munkavállalók viszont ennél alacsonyabb mértékű juttatásban (heti 30 órás 26 250 forint, heti 20 órás pedig 17 500 forint összegű SZÉP-kártya-juttatásban) részesülnek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyenlő bánásmód követelményét részben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), érdemben pedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) szabályozzák.
https://adozona.hu/jogtar/10122_2003_CXXV_torveny_egyenlo_banasmodrol/251219

Az Mt. összesen ennyit mond:

Az egyenlő bánásmód követelménye

12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

(2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Látható, hogy a díjazás valamennyi formájára kiterjed az egyenlő bánásmód követelménye.

Az Ebktv. határozza meg azonban a részleteket, mely kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelménye csak abban az esetben sérül, ha az kapcsolódik valamely úgynevezett védett tulajdonsághoz. Nem minden eltérő bánásmód minősül tehát diszkriminánsnak.

Ezek minősülnek védett tulajdonságoknak:

8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

b) faji hovatartozása,

c) bőrszíne,

d) nemzetisége,

e) nemzetiséghez való tartozása,

f) anyanyelve,

g) fogyatékossága,

h) egészségi állapota,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,

j) politikai vagy más véleménye,

k) családi állapota,

l) anyasága (terhessége) vagy apasága,

m) szexuális irányultsága,

n) nemi identitása,

o) életkora,

p) társadalmi származása,

q) vagyoni helyzete,

r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozása,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

Elvben tehát még védett tulajdonság is van, de ezt követően kell vizsgálni az un. kimentési bizonyítást:

22. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését

a) az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés,

b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

A bírói gyakorlat szerint nem feltétlenül jogellenes az a megkülönböztetés, ha az adható juttatást csak bizonyos munkavállalói csoportok kapják. Egyik saját ügyemben például a Kúria azt mondta ki, hogy a 30 napot meghaladó táppénzen lévő munkavállalók ki is zárhatóak az adható juttatásokból, mivel annak feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg és szabadon dönthet amellett, hogy milyen ösztönzőket talál. Itt tehát az egészségi alapú hátrányos megkülönböztetést utasította el. Az Ön esete egyebekben közvetett hátrányos megkülönböztetés is lehet (nőkkel szemben), de a gyakorlat nem túl bőkezű.

Azt javaslom, hogy nyújtson be panaszt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, mivel jelenleg ők vizsgálják ezen panaszokat. Ha a döntése nem felel meg bíróság előtt is megtámadhatja. Nem feltétlenül fogja ugyanakkor ezt az ügyet megnyerni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink