hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béremelés teljesítményértékelés alapján: mit tehet a dolgozó, ha nem ért egyet?

  • adozona.hu

A munkáltató pontozásos teljesítményértékelés alapján, differenciáltan kívánja emelni a dolgozók bérét. Mit tehet a munkavállaló, ha nem ért egyet az értékelése alapján neki felkínált béremelés mértékével? – firtatta olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Olvasónk kérdése:

A munkáltató 5 százalék átlagbérfejlesztést ad havibéres dolgozóinak, az elmúlt 12 hó teljesítményértékelése alapján, differenciáltan. Más elem nincs a béremelésben. Nem munkáltató műszakvezető pontozza 20 szempont alapján a beosztottat, e lapot saját aláírásával átadja a dolgozónak. Munkáltató megszabja az adott béremelési fokozatba kerülők számát. Az értékelés teljesen szubjektív elemeket tartalmaz, lehetetlen a művezetőnek 1 évre visszaemlékezni a pontozáshoz, a dolgozóknak előre nem mondták el a követelményeket, csak utólag, hogy hány pontot adtak, és mit kellett volna tenniük.

– Ez részbeni teljesítménybérezésnek számít-e?
– Ha nem ért egyet az értékeléssel, mit tehet a dolgozó?
– Mit kell bizonyítania a dolgozónak, és mit a munkáltatónak a teljesítményértékeléssel kapcsolatban, hogy jogszerű-e vagy sem az értékelés, illetve a béremelés?
– Sérülnek-e az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok, vagy más törvényhely [több mint 1 éve dolgozóknál és a kevesebb mint 1 éve ott lévőknél vagy próbaidős dolgozók esetében (aránytalanul kevesebb időre mér az újabbaknál); vagy ha egyik telephelyen alkalmazza ezt, a másikon 5 százalékot ad egységesen, mivel csak pár hónapja vettek fel oda dolgozókat]?
– Ha aláírja a dolgozó az erre az értékelésre adott béremelés mértékét a szerződésmódosításban, akkor ez azt jelenti, hogy az értékeléssel is egyetért?
– Ha nem írja alá az új alapbérét a szerződés módosításakor, mivel nem ért egyet az értékeléssel, akkor még ennyi emelést sem fog kapni?
– Ha aláírta a módosítást az új bérrel, tudja-e támadni az értékelést, és magasabb emelést kiharcolni?

Munkaügyi iratmintatár – az új Mt.-változásokkal

Szakértőnk válasza:

Ez egy örökzöld kérdés, amire nehéz megfelelő jogi megoldást találni.

Tekintsük át a helyzetet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján:

Kérdés 1.: A jutalmazás részbeni teljesítménybérezésnek számít-e?

A béremelés teljesítménybér jellegű, de csak a működését tekintve. A béremelés nem alanyi jog, azt a felek megállapodása határozza meg. A javasolt feltételeket teljes mértékben a munkáltató állapíthatja meg azzal, hogy általános alapelveket (például hátrányos megkülönböztetés tilalma) nem sérthet. Nem jogsértő eltérő mértékű béremelést felkínálni az egyes munkavállalók számára. A javasolt mértéket pedig a munkavállalónak nem kötelező elfogadnia. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy mi ennek realitása.

Kérdés 2.: Ha nem ért egyet az értékeléssel, mit tehet a dolgozó? Mit kell bizonyítania a dolgozónak és mit a munkáltatónak a teljesítményértékeléssel kapcsolatban, hogy jogszerű-e vagy sem az értékelés, illetve a béremelés?

A dolgozónak nem kell elfogadnia a béremelési feltételeket, az közös megállapodás eredménye. Tisztában vagyok azzal is, hogy a munkavállalónak nincs szabad keze ebben. Ezzel együtt nehéz a munkáltató lépését támadni.

A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a béremelés mögötti értékelés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ez az elv azonban feltehetőleg nem sérül. Az eltérések ugyanis nem úgynevezett védett tulajdonsághoz (például életkor, nem stb.) kapcsolódnak. A védett tulajdonságokat egyebekben az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. paragrafusa tartalmazza. A telephely és a munkaviszony hossza nem minősülnek védett tulajdonságoknak. Emellett a felek megállapodása önmagában is kizárja az egyenlő bánásmód sérelmét.

A munkáltató lépése joggal való visszaélésnek (önkényesnek) is minősülhet az alábbiak szerint:

Az Mt. 7. §  (1) bekezdése leszögezi, hogy tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

A (2) bekezdés szerint ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A (3) bekezdés kimondja, hogy a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

Az önkényességnek a peresíthető szintjét szintén nehezen lehet meghatározni, és az ilyen igények munkaügyi perben nehezen és hosszadalmasan érvényesíthetők. Önmagában a szubjektív elemeken alapuló értékelés minősülhet önkényesnek, de ezt csak hosszadalmas munkaügyi perben lehet bizonyítani.

Kérdés 3. Ha aláírja a dolgozó az értékelésre alapuló béremelés mértékét a szerződésmódosításban, akkor ez azt jelenti, hogy az értékeléssel is egyetért? Ha meg nem írja alá az új alapbérét a szerződés módosításakor, mivel nem ért egyet az értékeléssel, akkor még ennyi emelést se fog kapni? Ha aláírta a módosítást az új bérrel, tudja-e támadni az értékelést, és magasabb emelést kiharcolni?

Sajnos a jog nem minden kérdést tud megnyugtatóan rendezni. Ha valaki a béremelési javaslatot és az értékelést aláírja, azt utóbb nehezen vitathatja azt. Esetleg a szövegezés, indokolás módosítása lehet javasolt. Ha a munkavállaló utóbb vitatná a bérfejlesztés mértékét, annak bizonyítása majdnem megugorhatatlan feladat.

A munkaügyi bíróság elfogadhatja azt, hogy a munkavállalónak adott esetben nem volt más lehetősége, de akkor sem egyszerű a körülmények utólagos bizonyítása.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Rokkantsági ellátás újraszámítása

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

NTAK adatszolgáltatás számlázás esetén

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink