A nap kérdése: segíthet-e ingyen az egyéni vállalkozó élettársa a vállalkozásban?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy segíthet-e ingyen egy egyéni vállalkozó élettársa a vállalkozás idényjellegű működtetésében. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy egyéni vállalkozó idényjelleggel nyáron 2 hónapig bazárt üzemeltet. A kérdés az lenne, hogy az egyéni vállalkozó élettársa megbízási szerződéssel besegíthet-e ingyenesen neki. Természetesen úgy, hogy mind a ketten a bazárban vannak. Az élettárs feladata az áruk pakolása, figyelése, őrzése lenne az árukra. A nyitvatartás az időtől függ, de általában csütörtöktől vasárnapig lennének nyitva minden nap 16:00–22:00 óráig. Egy esetleges helyszíni NAV-ellenőrzéskor milyen dokumentumokat szükséges bemutatni? Kell-e jelenléti ívet vezetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Gyakori eset, hogy egy családtag, barát, ismerős besegít az otthoni munkálatokba vagy a vállalkozásba. Ha erre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen, kivételesen kerül sor, szívességi (kaláka) munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja a jóbaráti vagy családi kötelék. Ha azonban a munkavégzésre rendszeresen vagy díjazásért cserébe kerül sor, már nem beszélhetünk szívességről, ilyenkor munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásaival együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is.

Abból kell kiindulni, ha valaki hosszabb időn át, heteken keresztül, hétköznapokon dolgozik valaki részére, nem életszerű, hogy azt ingyen, szívességből tenné. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama szintén nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

A szívességi munka és a munkaviszony közötti különbséget kiválóan szemlélteti egy 2010. szeptember havi OMMF hírlevél. E szerint a kaláka munkák alapvető jellemzői, hogy ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak, az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó, továbbá a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.

A hírlevél példaként említi kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (pl. szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1–2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe.

Hiába állapodnak meg abban a felek, hogy szívességi munkáról van szó, önmagában ez nem elegendő, a jogviszonyt ugyanis a tartalma szerint kell megítélni. Ha az magán hordozza a munkaviszony jellemzőit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban (utasítás, irányítás mellett) történik, abban az esetben az foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó.

A kérdésre koncentrálva: ha a családtagunkkal, netán ismerősünkkel arra az elhatározásra jutunk, hogy a tevékenység ellátására ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, de a szívességi munka a fentiek szerint nem lehetséges, a Ptk. 6:280. § szerinti ingyenes megbízási szerződés megkötésére is sor kerülhet. Ennek megfelelően ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható a családtag bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül.

Arra azonban ügyelni kell, hogy valóban megbízási jogviszonyról legyen szó, és az nehogy a munkaviszony jegyeit viselje magán. Mit jelent ez? A megbízás egy gondossági kötelem, ahol hiányzik a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott saját eszközeivel végzi a munkát, sőt, a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet. E körben meg kell vizsgálni a jogviszonyok szempontjait a maguk összességében, és majd ez alapján megítélni, hogy ténylegesen milyen jogviszonyról van szó.

Korábban egy irányelv (7001/2005. FMM–PM együttes irányelv) szabályozta az elhatárolás kérdését, elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket meghatározva, mely annak ellenére, hogy hatályon kívül helyezésre került, a mai napig iránymutatóként szolgál. A szerződési szabadság elvéből adódóan ugyan a felek maguk dönthetik el, hogy egymással munkaviszonyt vagy megbízási jogviszony létesítenek, azonban a jogszabályok hatálya alól egyező akarattal sem vonhatják ki magukat, így figyelembe kell vegyék az alábbi sajátosságokat.

A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. Míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a gondos eljárás a fő és meghatározó kötelem.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Megbízási jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.

Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megbízó által meghatározott időpontban kell teljesíteni (pl. a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja). Ha a pakolás, figyelés, őrzés során az élettárs maga dönti el, hogy a nyitvatartási időben mikor végzi ezen feladatokat, bármikor elmehet, alkalomszerű a munkavégzés, az utasítási jog szűk körű, abban az esetben felmerülhet az ingyenes megbízási jogviszony létesítése, noha maga az ellátandó feladatok általában véve jellege nem indokolja (hiszen nem tipikus gondossági kötelem). Ennek bizonyítására egy megbízási szerződés bemutatása szükséges. Bár az élettársi kapcsolat bizonyítása nem elvárás, megítélésem szerint, ha lakcímkártyával (azonos lakcím) vagy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából (ENYNY) származó papírral bizonyítható a kapcsolat, az hasznos, ezzel igazolva a szívességi alapú segítség motivációját. Munkaidő-nyilvántartást megbízási jogviszony esetén nem kell vezetni (és nem is javaslom).