Szállítási teljesítmények, 2020. I. negyedév

Megosztás Tetszik

Az áruszállítás teljesítménye erőteljesen csökkent 2020 I. negyedévében, részben már a koronavírus-járvány miatti intézkedések (például termelőüzem-leállások) hatására. Mindemellett az ágazat teljesítményére egyéb folyamatok, így a többi közt az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozása, illetve az autóipar megtorpanása is hatással volt. A visszaesés a szállítási módok közül a közúti árufuvarozást érintette leginkább. A helyközi személyszállítás teljesítménycsökkenése az autóbuszos közlekedésben volt a legjelentősebb. Nemzetközi repülőtereink utasforgalma is visszaesett. A forgalomba helyezett személygépkocsik száma is elmaradt az egy évvel korábbitól, olvasható a KSH oldalán.

12 százalékkal visszaesett az áruszállítási teljesítmény

2020 I. negyedévében – részben a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet következtében – az áruszállítás teljesítménye (13,5 milliárd árutonna-kilométer) 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szállítás iránya szerint:

♦ a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 6,5,
♦ a nemzetközi szállításé 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A szállított áruk tömege (69 millió tonna) 8,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A nemzetközi áruszállítás volumene 8,4, a belföldié 8,8 százalékkal lett kisebb. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a márciustól bevezetett, hazai és nemzetközi korlátozások 2020 I. negyedévében szinte mindegyik módozatra hatással voltak. A legnagyobb mértékben a vasúton szállított áruk tömege csökkent, közel 15 százalékkal.

Nemzetközi viszonylatban közel ötödével visszaesett a közúti árufuvarozás teljesítménye

2020 I. negyedévében a hazai fuvarozók, szállítmányozók közúti áruszállítási teljesítménye (8,4 milliárd árutonna-kilométer) 14 százalékkal, az áruszállítás volumene (44 millió tonna) 9,4 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az átlagos szállítási távolság 191 kilométerre csökkent, az üresen megtett utak aránya a gyengébb kapacitáskihasználtság következtében 21 százalékra emelkedett.

A szállítás iránya szerint:

♦ a belföldi forgalomban 4,9 százalékkal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett 8,0 százalékkal kevesebb árut szállítottak,
♦ a nemzetközi forgalomban a teljesítmény 19, a volumen 15 százalékkal csökkent, ami egyrészt az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozásával, másrészt a koronavírus-járvány miatti nemzetközi korlátozásokkal és termelőüzem-leállásokkal hozható összefüggésbe.

A fuvarozó ágazati besorolása szerint:

♦ a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásoknál a volumen 15, a teljesítmény 19 százalékkal visszaesett,
♦ a más ágazatokba sorolt vállalkozások által elszállított áruk tömege 1,5, teljesítményük 6,1 százalékkal növekedett.

A szállítást főtevékenységként végző vállalkozások még ebben a negyedévben is jobban ki tudták használni járműveiket, mint a más ágazatokba sorolt vállalkozások: az üresen megtett utak aránya 19, illetve 25 százalék volt.

A megrendelő szerinti csoportosítás alapján:

♦ a fuvardíj ellenében elszállított áruk tömege 11, a teljesítmény 15 százalékkal csökkent,
♦ az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára elszállított áruk tömege 4,1, a teljesítmény 4,2 százalékkal lett alacsonyabb.

A vasúti és a belvízi áruszállítás teljesítménye egyaránt csökkent

A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,9 százalékkal, 2,7 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 15 százalékkal, 11,9 millió tonnára csökkent, melynek fő okai:

♦ az autóipari válság,
♦ a különböző gyárleállások,
♦ az építőipari nyersanyagok szállításának csökkenése voltak.

Az átmenő nemzetközi forgalom és a behozatal volumene 18, illetve 13%-kal visszaesett, a kivitelé 1,9 százalékkal nőtt. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 21 kilométerrel, 227 kilométerre emelkedett.

2020 I. negyedévében a belvízi áruszállítás volumene összességében 3,9, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 10 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Ebben elsősorban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás játszott szerepet.

A belföldi áruszállítás volumene 14, teljesítménye 9,1 százalékkal bővült, míg az összesített nemzetközi forgalom (ki- és berakodás, valamint tranzit) volumene 4,1, teljesítménye 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

A magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből hasonló nagyságrendű, 8–9 százalék volt.

A helyközi személyszállítás utasforgalma és teljesítménye is elmaradt az egy évvel korábbitól

A helyközi személyszállításban is tetten érhető a koronavírus-járvány miatt március közepétől bevezetett utazási korlátozások hatása. 2020. január–márciusban az utaskilométerben mért teljesítmény (6,0 milliárd) 11, az utasforgalom (155 millió fő) 4,3 százalékkal csökkent 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

A szállítás iránya szerint:

♦ A belföldi távolsági személyszállításban az utasszám 4,0, az utaskilométerben mért teljesítmény 12 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
♦ Nemzetközi viszonylatban az utasforgalom 22, a teljesítmény 9,4 százalékkal esett vissza.
♦ A helyközi személyszállítási teljesítmény 46 százaléka autóbuszon, 28 százaléka vasúton, 25 százaléka repülőgépen realizálódott, a belvízi forgalom ebben a negyedévben is elenyésző volt. Az utasok 77 százalékát autóbusszal, 22 százalékát vasúton, 0,6%-át repülőn szállították.
♦ Az autóbuszos személyszállítás teljesítménye 17 százalékkal, a másik két számottevő módozat jóval kisebb mértékben (a vasúti szállítás 6,0, a légi szállítás 4,7 százalékkal) csökkent.

Márciusban 58 százalékkal visszaesett a légi utasforgalom

2020 I. negyedévében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 47 országba irányuló utasforgalma 2,8 millió fő volt, 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Míg január–februárban az utasszám átlagosan 15 százalékkal bővült, addig márciusban a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések hatására 58 százalékkal visszaesett.

Az utasforgalom az előző év azonos időszakinál 4,6 százalékkal kevesebb, 24 ezer járattal valósult meg. Január–februárban átlagosan 12 százalékkal több, márciusban 34 százalékkal kevesebb járat fordult meg a repülőtéren.

A negyedévben a legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa voltak. A fapados légitársaságok az utasok 65 százalékát szállították.

A Debreceni Repülőtér 2020. I. negyedévi utasforgalma 12 százalékkal (90 ezer főre), járatszáma 1,4 százalékkal (839-re) csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Csaknem tizedével csökkent a helyi személyszállítás teljesítménye

A járványügyi veszélyhelyzet miatt 2020 I. negyedévében a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma (500 millió fő) 9,1, az utaskilométerben mért teljesítmény 9,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A visszaesés a metró kivételével valamennyi módozatnál megmutatkozott. Ezzel párhuzamban a legnagyobb részarányt képviselő autóbuszos személyszállítás súlya 1,2 százalékponttal, 53 százalékra csökkent 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Az utasok közel háromnegyede a fővárosban vette igénybe ezt a szolgáltatást.

Az új és a használt személygépkocsik forgalomba helyezése egyaránt csökkent

2020 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 70 ezer, az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal kevesebb volt. Volkswagen, Toyota, Ford és Opel márkájúak adták a forgalomba helyezett járművek együttesen 35 százalékát.

Az előző évben még növekedést mutató új személygépkocsik esetében 4,8, a már korábban mérséklődni kezdő használtaknál pedig 4,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezések száma. Az első alkalommal regisztrált autók 48 százaléka új volt, arányuk a korábbi negyedévekéhez képest csökkent, így már 30 százalékponttal elmaradt a 1 évvel korábbitól.

2019 I. negyedévéhez mérten 68 százalékkal több elektromos személygépkocsit (971 darabot) helyeztek első alkalommal forgalomba.

A forgalomba helyezett járművek száma minden gépjárműnemnél csökkent 2020 I. negyedévében: a vontatóké 26, az autóbuszoké 24, a tehergépkocsiké 7,7, a motorkerékpároké 4,6 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál. A motorkerékpárok többségét használt, a vontatók, autóbuszok és tehergépkocsik nagyobb részét pedig új járműként regisztrálták.