hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elengedik-e átmenetileg az olaszoknak és a spanyoloknak az uniós költségvetési befizetést?

  • BruxInfo

Újabb hitelek vagy eurókötvények helyett pénzügyi transzferekkel, például az uniós költségvetésbe való befizetés átmeneti elengedésével kellene kisegítenie az Európai Uniónak Olaszországot, Spanyolországot és más, hasonlóan nagy adósságokat maguk előtt görgető tagállamokat Daniel Gros, az egyik legismertebb brüsszeli kutatóintézet igazgatója szerint, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Gros szerint Olaszország és Spanyolország vezetői rossz irányban tapogatóznak, amikor arról próbálják meggyőzni euróövezeti partnereiket, hogy koronakötvények kibocsátásával, vagy újabb sokmilliárdos kölcsönökkel segítsenek stabilizálni a koronavírus-járvány miatt padlóra kerülő gazdaságukat. Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) úgy vélekedik, hogy egyik megoldás sem lenne célravezető, mivel csak tovább növelné az amúgy is eladósodott tagállamok, különösen Olaszország adósságterheit.

Az ismert közgazdász fő érve egy ESM által nyújtott többmilliárdos kölcsönnel és a koronakötvénnyel szemben, hogy mivel ezek a rangsorban szenior adósságoknak számítanának, még jobban megdrágítanák az így kisegített országok már meglévő nemzeti adósságait. Ezért Gros szerint a jelenlegi helyzetben eljött az ideje, hogy a tagállamok pénzügyi transzferekkel húzzák ki a bajból nehéz helyzetbe kerülő uniós partnereiket. A CEPS igazgatója azzal sem ért egyet, hogy a koronavírus-járvány minden országot egyenlő mértékben érő szimmetrikus sokkhatás lenne. Gazdasági hatásait tekintve ugyanis először és legfőképpen azokat az országokat kényszerítheti térdre, amelyek másokhoz képest jóval nagyobb mértékben vannak eladósodva, mint a mostani válság előtt a GDP 135 százalékának megfelelő államadósságot maga előtt görgető Olaszország.

A német közgazdász szerint a megoldást ezért most kivételesen a pénzügyi transzferekben kellene keresni, méghozzá az uniós büdzsében. Bár az EU költségvetése a szabályok értelmében nem lehet deficites, a CEPS igazgatója szerint az olaszok vagy a spanyolok éves költségvetési befizetésének 2020-ra történő elengedésével volumenében ugyan a multimilliárdos kölcsönöknél kevesebb, mégis értékes támogatáshoz jutnának, és nem romlana tovább az adóssághelyzetük. 

Olaszország évente körülbelül 15 milliárd euróval jár hozzá a közös kiadásokhoz, egy ilyen megoldás tehát ennyivel könnyítene a helyzetén. A befizetések elengedése ugyanakkor megnehezítené egy sor uniós politika finanszírozását.

Giuseppe Pisauro, az olasz parlament felügyelete alá rendelt költségvetési hivatal elnöke magánvéleményként egy másik megoldást javasol, bár az eurókötvények kibocsátását ő sem tartja alkalmasnak a jelenlegi helyzetben. A közgazdász egy hosszú távú kötvénykibocsátási programmal, az adósság monetarizálásával orvosolná a helyzetet, aminek a költségei az Európai Központi Bank könyvében jelenének meg.

Pisauro elismeri, hogy egy ilyen lépés gazdasági és politikai kockázatokkal járna, az infláció emelkedése és az európai jegybank függetlenségének megkérdőjelezése miatt. De, szerinte világossá kellene tenni, hogy vis maior lépésről van szó, ami kizárólag egyszeri és egy sajátos válság közvetlen hatásainak a finanszírozását célozná, továbbá nem jelentené a közös adósságátvállalás egy formáját sem.

A virtuális kerekasztal-beszélgetés során említett példákból kiderült, mennyire más volumenű költségvetési kihívások elé állították a koronavírus-járvány és az arra válaszul született tagállami intézkedések az egyes országokat. Olaszországban a jelenlegi helyzetből kiindulva az idei első negyedévben 2,5–5 százalékpontos, a második negyedévben pedig 7–11 százalékpontos GDP-visszaeséssel számolnak, miközben a római kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései együttesen a GDP 3 százalékára rúgnak. Spanyolországban a 2020-as GDP 8–10 százalékos esését sem zárják ki, igaz ez a becslés még a kormány által bejelentett élénkítő csomag előtt született.

Sander van Veldhuizen, az uniós független fiskális intézetek hálózatának elnöke szerint a jóval nagyobb fiskális mozgástérrel rendelkező Hollandia akár egy egész éven át tartó hasonló válságot is lábon bírna ki, és még a legrosszabb forgatókönyv esetén is nem sokkal kúszna a határértéknek tekintett GDP-arányosan 60 százalékos szint fölé az államadósság. Hágában még a járvány előtt az idei évre 1,4 százalékos GDP-növekedést jeleztek előre. Most egy három hónapig tartó zárlattal számolva -1,2 százalékos recesszióra, egy egész éves leállás esetén viszont már -7 százalékos lejtmenetre számítanak a holland előrejelzők.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket
ITT olvashatja el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Reprezentáció, üzleti ajándék adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kifizetőt terhelő 40 százalékos kata II

Szipszer Tamás

adószakértő

Új kata 1041

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs