Csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó előírások

Megosztás Tetszik

A legtöbb szektort negatívan érinti a jelenlegi gazdasági helyzet. Egyes vállalatok dolgozói fizetés nélküli szabadságon vannak, mások még fizetett szabadságaikat töltik, esetleg csökkentett munkaidő mellett tevékenykednek. Szerencsére több munkakörben van lehetőség home office-ra, de sok szektorban a munkavégzés teljesen leállt, nem tudnak munkát adni a dolgozóknak, így sokuknak már március, április folyamán megszűnt a munkaviszonyuk. A munkáltatóknak azonban figyelemmel kell lenniük arra, hogy a veszélyhelyzetben is alkalmazni kell a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó előírásokat, ha a jogszabályban rögzítettek fennállnak.

Nem minden nagyobb létszámú munkaviszony-megszüntetés számít csoportos létszámcsökkentésnek – alapvetően az határozza meg, hogy hány fős a vállalat és abból hány főt, illetve hány százalékot küld el a munkáltató. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 71. § (1) értelmében:

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám szerint

a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,

b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,

c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló

munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

(2) Ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani.

(3) Ha a munkáltatónak több telephelye van, az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását telephelyenként kell megállapítani azzal, hogy az azonos megyében (fővárosban) található telephelyek esetében a munkavállalók létszámát össze kell számítani. A munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát.

Látható, hogy amennyiben 20 főnél kisebb létszám dolgozik egy telephelyen, és abból küldenek el több kollégát, akkor az nem tekintendő csoportos létszámcsökkentésnek.

Vegyünk egy példát! A munkáltatónak van egy telephelye Budapesten és Győrben. Budapesten 40-en dolgoznak, Győrben 18-an (ez a féléves statisztikai létszám is). A győri telephelyen a munka lényegében megszűnt, így a csökkentett munkaidő sem megoldás a cég számára, foglalkoztatási kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, szabadságaikat kimerítették a munkavállalók. A munkaviszony megszüntetése mellett döntött a vállalat. Mivel a győri telephelyen 18-an dolgoznak, vagyis 20 főnél kevesebben, nem számít csoportos létszámcsökkentésnek akár a teljes csapat elküldése sem, annak ellenére, hogy 10-nél több főt küldenek el. Illetve, ha az egész vállalat állományi létszámát nézzük, 58-an dolgoznak jelenleg a vállalatnál. Amennyiben Budapesten is szeretnének létszámot csökkenteni, akkor ott csak maximum 9 fő elbocsátása engedélyezett ahhoz, hogy az ne minősüljön csoportos létszámleépítésnek.

Fontos még kiemelni, hogy 30 napos időtartamon belül kell vizsgálni az elbocsátott létszámot, tehát – a példánál maradva –, ha 9 főt elküld a budapesti telephely, majd 2 hét múlva újra szeretne 9 főtől megválni, akkor a 30 napos időtartamon belüli munkaviszony-megszüntetés miatt ez továbbra is csoportos létszámcsökkentésnek minősül. Azonban, ha 30 napon túl történik az ismételt 9 fős elküldés, akkor ez az elbocsátás már nem tartozik ebbe a körbe.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak csoportos létszámcsökkentésnél!