hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A költségvetési hiányt megdobták a járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedések

  • MTI

A járványügyi védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések komoly forrásokat igényelnek a költségvetésből, így augusztus végére az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének hiánya elérte a 2261 milliárd forintot – erősítette meg szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Augusztusban 96,3 milliárd forint volt a deficit, az egy évvel korábbi 158 milliárd forint 61,0 százaléka.

Az év első nyolc hónapjában 553 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, a járvány nyomán szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 150,6 milliárd forintot fordított a kormány.

Augusztusban a PM 3,8 százalékról a GDP 7–9 százaléka közé emelte az államháztartás uniós módszertannal számolt eredményszemléletű idei évre várható hiányát, amire az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó idei előrejelzését. A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás módosított finanszírozási tervében előirányzott éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében.

Augusztus végéig a központi alrendszer bevételei 804,9 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest és 14 262 milliárd forintot tettek ki. A kiadások 2555 milliárd forinttal, 18,3 százalékkal 16 523 milliárd forintra emelkedtek.

A központi költségvetés 1873,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 385,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 2,3 milliárd forintos deficittel zárták az év első nyolc hónapját. A múlt év első nyolc hónapjában a költségvetés 589 milliárd forint, a tb-alapok 3,3 milliárd forint hiánnyal, az elkülönített alapok 82 milliárd forint többlettel zártak.

A augusztusban 283 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezett a költségvetésbe, így a nyolchavi bevétel 772 milliárd forintot tett ki, a tavalyi 335 milliárd forint dupláját, míg az uniós kiadások 952 milliárd forintról 1374 milliárd forintra emelkedtek, azaz az uniós programok idei megelőlegezése 602 milliárd forint volt.

A társasági adóból augusztus végéig befolyt 210,9 milliárd forint 60,3 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az általános forgalmi adóból 2813,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételtől 90,7 milliárd forinttal maradt el. Az üzemanyagok jövedéki adójából 20,2 milliárd forinttal kevesebb, a dohánytermékekéből 27 milliárd forinttal több folyt be, a 761 milliárd forint jövedéki adóbevétel 0,4 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

Az államháztartás személyijövedelemadó-bevétele a magasabb bérkiáramlás miatt 66,8 milliárd forinttal nőtt és 1648,7 milliárd forint volt az év első nyolc hónapjában. A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek 46,0 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal 2184,5 milliárd forintra csökkentek, amiben közrejátszik, hogy augusztusban 15,5 százalékos volt az adókulcs a januári 17,5 százalékossal, illetve a tavaly januári 19,5 százalékossal szemben. Az egészségbiztosítási alap első nyolchavi bevétele a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 1145,5 milliárd forintot ért el, mindössze 0,4 százalékkal, 5,1 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatási alap 151 milliárd forinttal részesült az adó- és járulékbevételből, ami 6 milliárd forinttal több a tavalyinál.

A nyugdíjalap kiadásai 2401 milliárd forintot tettek ki az első nyolc hónapban, ami 122 milliárd forinttal több a tavalyinál és az éves előirányzat 66,9 százalékát teszi ki. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 1925 milliárd forintot tettek ki, ebből 1089 milliárd forint a gyógyító megelőző ellátásra, ami 241 milliárd forinttal több a tavalyinál.

A családtámogatásokra kifizetett összeg 301 milliárd forint volt, 0,8 százalékkal több a tavalyinál. A lakástámogatások összege 44 milliárd forinttal 164 milliárd forintra nőtt.

Az 561 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 148 milliárd forinttal lett több az egy évvel korábbinál, a kamatbevételek 64 milliárd forinttal, a kiadások 84,5 milliárd forinttal csökkentek.

A központi költségvetés adóssága 2712,9 milliárd forinttal nőtt az első nyolc hónapban. A forintadósság 1971 milliárd forinttal, a devizaadósság 765 milliárd forinttal, ebből a forint gyengülése miatt 340 milliárd forinttal nőtt és az összes adósság 18,17 százalékát tette ki.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kompenzációs felár alkalmazhatósága

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelők járuléka költség vagy sem?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close