hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családok megélhetését veszélyeztetheti az új Munka törvénykönyve

  • Adózóna

A jelenlegi jogi szabályozás szerint, amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát...

A jelenlegi jogi szabályozás szerint, amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, köteles az elmaradt munkabér fizetésére. A tervezet szerint ez a szankció kikerül a törvényből, a munkáltató pedig megússza 2-12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés fizetésével. A jogalkotó ezzel a változtatással a jogellenesen eljáró munkáltatókat támogatja, egyben de facto korlátozza a munkavállalókat a jogorvoslati eljárás igénybevételében. Ez azt jelenti, hogy az évekig elhúzódó peres eljárás alatt elhelyezkedés hiányában az ezzel összefüggő káruk (elmaradt munkabérük) még pernyertesség esetén sem lesz megtérítve.

További, a munkavállalók számára kedvezőtlen változás, hogy a többműszakos munkarendben dolgozók eddigi díjazását úgy módosítanák, hogy megszűntetnék a 14 és 22 óra közötti munkavégzés esetén a délutáni műszakpótlék fizetését, e helyett bevezetik a 30 százalékos, az éjszakai pótlékot is kiváltó 18-06 óra közötti munkavégzés esetén járó juttatást.

Húsbavágó változtatás, hogy a jogalkotó lehetőséget ad a munkáltató számára a bérpótlék kiváltására annak alapbérbe való beépítésével. Az a munkavállaló, aki a munkaszerződés tartalmának megállapításakor nincs igazán tárgyalási pozícióban, teljesen kiszolgáltatottá válik  az őt védő törvényi garancia hiányában. További garancia leépítését jelenti, hogy a feleknek már nem kellene megállapodni a túlmunka szabadidőben történő kiadásáról, hanem azt a munkáltató dönthetné el egyoldalúan.

A munkavállalók kártérítési felelőssége a jelenlegi jogi szabályozáshoz képest szigorodna, súlyos gondatlanság esetén kötelesek lennének a teljes kár megtérítésére, ez gyakorlatilag nemcsak az adott munkavállaló, hanem akár egész családja teljes egzisztenciális ellehetetlenítéséhez vezethet.

Bár a felmondási tilalom bár visszakerült a tervezetbe, csak csonkított formában. A jelenlegi jogi szabályozás védi a gyermekes anyát a gyermek 3 éves koráig, függetlenül attól, hogy fizetés nélküli szabadságon van vagy dolgozik. A javaslat már csak a fizetés nélküli szabadságon lévő anyákat védené, aki viszont a 3 év lejárta előtt munkába áll, annak jogviszonya megszüntethető.

Pozitív elmozdulás, hogy a szakszervezeti jogok részben visszakerültek a tervezetbe, a kollektív szerződés kötésének joga szakszervezeti jog marad, illetve megmarad a felmondási korlátozás a nyugdíj előtt állók esetében. Negatívum, hogy az eddig átlagkeresettel történő számítás helyébe a távolléti díj lép, ez nyilvánvaló anyagi veszteséget okoz a munkavállalóknak (végkielégítés, felmondási idő stb.).

Viszló László
munkajogi szakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áttérési szabályok katára, illetve kivára

Adózóna.hu szerkesztőség

kérdések és válaszok

Külföldi személy magyarországi vagyonkivétje

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Katás bt.. beltagjának külföldi munkavállalása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X