További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családok megélhetését veszélyeztetheti az új Munka törvénykönyve

  • Adózóna

A jelenlegi jogi szabályozás szerint, amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát...

A jelenlegi jogi szabályozás szerint, amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, köteles az elmaradt munkabér fizetésére. A tervezet szerint ez a szankció kikerül a törvényből, a munkáltató pedig megússza 2-12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés fizetésével. A jogalkotó ezzel a változtatással a jogellenesen eljáró munkáltatókat támogatja, egyben de facto korlátozza a munkavállalókat a jogorvoslati eljárás igénybevételében. Ez azt jelenti, hogy az évekig elhúzódó peres eljárás alatt elhelyezkedés hiányában az ezzel összefüggő káruk (elmaradt munkabérük) még pernyertesség esetén sem lesz megtérítve.

További, a munkavállalók számára kedvezőtlen változás, hogy a többműszakos munkarendben dolgozók eddigi díjazását úgy módosítanák, hogy megszűntetnék a 14 és 22 óra közötti munkavégzés esetén a délutáni műszakpótlék fizetését, e helyett bevezetik a 30 százalékos, az éjszakai pótlékot is kiváltó 18-06 óra közötti munkavégzés esetén járó juttatást.

Húsbavágó változtatás, hogy a jogalkotó lehetőséget ad a munkáltató számára a bérpótlék kiváltására annak alapbérbe való beépítésével. Az a munkavállaló, aki a munkaszerződés tartalmának megállapításakor nincs igazán tárgyalási pozícióban, teljesen kiszolgáltatottá válik  az őt védő törvényi garancia hiányában. További garancia leépítését jelenti, hogy a feleknek már nem kellene megállapodni a túlmunka szabadidőben történő kiadásáról, hanem azt a munkáltató dönthetné el egyoldalúan.

A munkavállalók kártérítési felelőssége a jelenlegi jogi szabályozáshoz képest szigorodna, súlyos gondatlanság esetén kötelesek lennének a teljes kár megtérítésére, ez gyakorlatilag nemcsak az adott munkavállaló, hanem akár egész családja teljes egzisztenciális ellehetetlenítéséhez vezethet.

Bár a felmondási tilalom bár visszakerült a tervezetbe, csak csonkított formában. A jelenlegi jogi szabályozás védi a gyermekes anyát a gyermek 3 éves koráig, függetlenül attól, hogy fizetés nélküli szabadságon van vagy dolgozik. A javaslat már csak a fizetés nélküli szabadságon lévő anyákat védené, aki viszont a 3 év lejárta előtt munkába áll, annak jogviszonya megszüntethető.

Pozitív elmozdulás, hogy a szakszervezeti jogok részben visszakerültek a tervezetbe, a kollektív szerződés kötésének joga szakszervezeti jog marad, illetve megmarad a felmondási korlátozás a nyugdíj előtt állók esetében. Negatívum, hogy az eddig átlagkeresettel történő számítás helyébe a távolléti díj lép, ez nyilvánvaló anyagi veszteséget okoz a munkavállalóknak (végkielégítés, felmondási idő stb.).

Viszló László
munkajogi szakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kivás cég egyszerűsített hipa-alapja

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkáltatói lakáscélú támogatás II.

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Tanuló foglalkoztatása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X