További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkavégzés katásként szülést követően – fizetési kötelezettségek

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

A vállalkozó anyának a családalapítás folyamán döntenie kell arról, hogyan menedzseli tovább vállalkozását, mikor kezd újra dolgozni, mikor vesz részt ismét a vállalkozása életében. Anyagilag sem mindegy, mikor mit kell befizetni, milyen kötelezettségek merülnek fel a különféle egészségbiztosítási pénzbeli, vagy éppen a családtámogatási ellátások mellett. Cikkünkben a katás vállalkozások után fizetendő kötelezettségeket mutatjuk be a vállalkozásban való személyes közreműködés függvényében.

A kisadózók tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza. A köznyelvben csak kataként emlegetett adózási forma 12 millió forintos éves bevételig jellemzően a legoptimálisabb választás.

Szülést követően a csecsemőgondozási díj az első ellátás, amivel a jogosult találkozik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások közül. Jogszabály mondja ki, hogy a csed igénybevétele mellett munkát vállalni, pontosabban keresőtevékenységet folytatni nem szabad. Ez alatt nemcsak a munkaviszony keretein belül végzett munkát kell érteni, hanem a vállalkozásban való személyes közreműködést is. Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat (1997. évi LXXXIII. törvény).

A kisadózók tételes adója kapcsán a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése kimondja, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) aTbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Ha tehát a jogosult csecsemőgondozási díjban részesül, keresőtevékenységet nem folytat vállalkozásában (máshol sem szabad), akkor a jogszabály szerint nem kell megfizetnie a 25/50/75 ezer forintos tételes adót. Fontos, hogy ez nem jelent egyet a szüneteltetéssel, sokszor ugyanis abba a hibába esnek a katás vállalkozók, hogy szüneteltetik a vállalkozásukat arra az időre, amíg nem folytatnak keresőtevékenységet vállalkozásukban. Ez akkor jelenthet gondot, amikor a család újra gyermeket szeretne, és az anya a következő gyermekre tekintettel pénzbeli ellátásokat szeretne igényelni. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyik fő alapfeltétele azonban a szülést megelőző két éven belül legalább 365 biztosítotti nap megléte, a szüneteltetéssel azonban ezek a napok, hetek, hónapok hiányozni fognak ebből az időszakból, így kieső időszaknak fognak minősülni. Nagyon fontos tehát tudni, hogy egy egyszerű adminisztrációs hiba milyen következményekkel járhat a későbbi ellátásokra.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége (2012. évi CXLVII. törvény). Tehát nem szünetel a vállalkozásunk, hanem azt jelentjük be, hogy a csecsemőgondozási díjra tekintettel nem keletkezik adott hónapban tételesadó-fizetési kötelezettségünk.

Ha a vállalkozásunkban nem folytatunk keresőtevékenységet a későbbi ellátások mellett sem (gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás), akkor ugyanúgy kell eljárnunk, ahogy az előbb kifejtettük – vagyis nem szünetelünk, hanem az adott ellátási típust megjelölve jelezzük minden hónapban, hogy adott hónapban nem keletkezik a tételes adóra fizetési kötelezettségünk. Fontos kiemelni, hogy a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás mellett (gyes és gyes) már folytathatunk keresőtevékenységet, így nem kell választani az ellátás vagy a vállalkozásunkban való személyes közreműködésünk között.

Ha a vállalkozásban való aktív részvétel (keresőtevékenység) mellett döntünk, akkor minden hónapban, amikor számlát állítunk ki, be kell fizetni a havi tételes adót, nevezetesen 50 vagy a 75 ezer forintot. Fel szokott merülni kérdésként, hogy ha a vállalkozó egyébként nem főállású kisadózó, hanem van legalább heti 36 órás munkaviszonya, gyermekgondozási díjban részesül, a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, de a vállalkozásában keresőtevékenységet folytat, akkor mennyi havi tételes adót kell befizetnie. Hiába van munkaviszonya, ami alapján csak 25 ezer Forintot fizet havonta tételes adóként a vállalkozásában normál esetben, jelen helyzetben, mivel a munkahelyére nem ment vissza dolgozni, ott fizetés nélküli szabadságon van, így az a jogviszonya jelenleg nem aktív. Ennek értelmében havonta 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Igaz ez abban az esetben is, ha a gyermekgondozást segítő ellátás (tehát a gyes) mellett kezdünk bele megint a vállalkozásunkba, és a főállásunkba nem mentünk vissza dolgozni.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Telephelynek minősül?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pénztárgép-kötelezettség

Nagy Norbert

adószakértő

Kata – munkaviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X