hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Még egyszer a kivás cégek társas vállalkozó tagjainak tb-kötelezettségeiről

  • adozona.hu

A közelmúltban foglalkoztunk a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózást választó tagok társadalombiztosítási jogállásával és kötelezettségeivel. Most azért látjuk szükségesnek visszatérni a témára, mert az adóhatóság kérdésünkre az említett írásban foglaltakkal (és számos más véleménnyel szemben) ellentétes választ adott.

A NAV-hoz intézett kérdésünk arra irányult, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban is álló (vagy diák státuszú) társas vállalkozónak minősülő, és díjazásban nem részesülő tag esetében a kivaalapot növelnie kell-e társaságnak havonta a minimálbér 112,5 százalékával, tekintve, hogy a kivatörvény (2012. évi CXLVII.) csak a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 39. szakaszára utal, amely egyben felsorolja azokat az időszakokat is, amelyek tartama alatt nem kell minimum járulékfizetést teljesíteni. Ugyanakkor a heti "36 órás szabály" a Tbj. 42. szakaszában található, amelyet nem említ a jogszabály.

Az adóhatóság az Adózóna kérdéseire küldött válaszában rögzíti, hogy a 112,5 százalékos szabály eleve csak azokra a társas vállalkozókra vonatkozik, akiknek járulékfizetési kötelezettségére is a Tbj. 39. paragrafusa irányadó. Mivel a megkeresésben említett, úgynevezett többes jogviszonyos társas vállalkozókra nem a Tbj 39. paragrafusa, hanem speciális rendelkezés, a Tbj. 42. paragrafusa szerinti szabály vonatkozik, ezért esetükben nem kell alkalmazni a 112,5 százalékos szabályt, vagyis a kivaalany társaságnál az említett személy által ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem képezi a kisvállalati adó alapját.

A Tbj. 42. szakasza – a már említett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony, illetve a nappali tagozatos tanulmányok mellett – további két esetet említ, amikor a társas vállalkozónak nincs az adott vállalkozásában minimális járulékfizetési kötelezettsége. Nevezetesen akkor, ha a minimális járulékfizetési kötelezettségét

– egyéni vállalkozóként vagy
– más társas vállalkozásban társas vállalkozóként

teljesíti.

Tehát, ha ezek a körülmények fennállnak, a kivás társas vállalkozás társas vállalkozónak minősülő tagja esetében csak az esetleges tagi jövedelmet kell figyelembe venni a kivaalapot növelő tényezőként, és a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékával nem kell kalkulálni.

Így például, ha az érintett magánszemély "A" vállalkozásában egyéni vállalkozóként eleget tesz a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének, akkor a kiva hatálya alá tartozó "B" vállalkozásában nem vonatkozik rá a 112,5 százalékos szabály, és jövedelem híján nincs járulékfizetési kötelezettsége sem.

Ugyanakkor mindezekből kiindulva érdemes megvizsgálni azt az élethelyzetet, amikor ugyanez a többes jogviszonyban álló vállalkozó a kivás, tehát a "B" vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének (azaz havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot), illetve legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő személyi jellegű ráfordítással számol. Vajon miként alakul ebben az esetben a kötelezettsége az "A" vállalkozásában?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, koránt sincs vége a kivások járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó tisztázandó kérdéseknek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó - csed összege

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családtámogatási ellátás illetékesség meghatározása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Adómentes vagy áfás?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink