Külföldi alkalmazott kivás cégnél

Megosztás Tetszik

Hol adózik és fizet járulékot a Németországban és Magyarországon is dolgozó kft.-tulajdonos? Mi a helyzet akkor, ha a cég áttér kivára? – a kérdésekre Horváthné Szabó Beáta és Szipszer Tamás adószakértők válaszoltak.

A kérdések konkrétan így szóltak: "Adott egy magyar egyszemélyes kft., amelyben egy német állampolgárságú hölgy a tulajdonos. Rendelkezik magyar adóazonosító jellel és magyar lakcímkártyával 2022. októbertől, ugyanúgy magyar regisztrációs igazolással is rendelkezik, párhuzamosan Németországban és Magyarországon is lakik. Németországban van egy heti 20 órás állása (munkaviszonya). A német egészségbiztosítását nem szeretné megszüntetni, viszont be szeretnénk jelenteni a magyar kft.-be valamilyen jogviszonyba ügyvezetőként 20 órába, és ez alapján Magyarországon szeretne (kedvezőbben) adózni. Egyelőre ott tartunk, hogy nem kap tajszámot a hatóságoktól az illetőségigazolás miatt. Ha marad német illetőségű, akkor a magyar bére után Németországban kell adóznia? Itt nem kell utána semmi járulékot vonni? Vagy mondhatjuk azt, hogy itt 0 forintért látja el ezt a tevékenységet (mivel Németországban talán magasabb adót kell fizetnie a bér után)? És mi van akkor, ha ez a kft. áttér a kivára? Szolgáltatást végez, nincs anyagköltsége, ELÁBÉ. A kiva alapja ebben az esetben 0 forint személyi jellegű kifizetés lenne? Létezik ilyen megoldás?"

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA:

Személyi jövedelemadó tekintetében az adókötelezettséget az adóügyi illetőség és a munkavégzés jogcíme és helye alapján kell meghatározni. Ha a hölgy német adóügyi illetőségű és nem tartózkodik Magyarországon több mint 183 napot, akkor valószínűleg német illetőségűnek fog minősülni.

A magyar társaság részére végzett tevékenységért (munkaviszony esetén) kapott jövedelme után akkor kell Magyarországon adót fizetni (általánosságban), ha a munkát Magyarország területén végzi. Ha Németországban végzi a munkát a magyar cég javára, akkor adót is ott kell fizetni. Ekkor az adókötelezettség további egyeztetést igényel, ugyanis azt is vizsgálni kell, hogy Németországban keletkezik-e telephelye a magyar társaságnak.

Az igazgatók tiszteletdíja viszont az egyezmény alapján megadóztatható Magyarországon, ha egy magyar illetőségű társaság igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagjaként részesül jövedelemben a magyar társaságtól. Nincs annak jogi akadálya, hogy a magánszemély nem vesz fel díjazást a magyar társaságtól. Ekkor szja-kötelezettsége Magyarországon nem keletkezik.

Tb-járulékot az uniós szabályok értelmében csak egy ország területén fizethet a magánszemély. Ha jól értem, a magánszemély ragaszkodik a német biztosításhoz. Ez párhuzamos munkavégzés esetén akkor lehetséges, ha idejének, jövedelmének több mint 25%-a Németországhoz kötődik.

Ilyen esetben a német hatóságnál kell a párhuzamos munkavégzésre A1 igazolást beszerezni. A magyar társaságnak Németországban keletkezhet bejelentési és tb-fizetési kötelezettsége, melyet javaslok a német hatóságnál egyeztetni. Tehát ilyen esetben a magánszemély Németországban lesz biztosított, ezért magyar tajkártyát ne igényeljenek részére!

Értelemszerűen, ha a német tb-szabályok alá tartozik, akkor a magyar munkabére után nincs tb-járulék, sőt szocho sem, de ezt az A1 igazolással igazolnia kell. Az nem világos a kérdésből, hogy munkaviszonyban állna-e a saját cégével, vagy megbízott tagi ügyvezetőként lenne társas vállalkozó. Ez utóbbi esetben nulla Ft megbízási díjnál járulék- és szochomentesen tevékenykedhet, ha igazolja német biztosítotti minőségét. Be sem kell őt jelenteni egyik esetben sem, ha a német szociális-biztonsági rendszer alá tartozik.

Kiva: csak az a személyi jellegű ráfordítás képez adóalapot, ami egyben járulékalapot is képez. Ha nincs járulék, mert másik tagállamban biztosított, akkor kivaalap sem képződik, vagyis nulla lehet a kivaalap, ha nincs egyéb módosító tétel, például házipénztár-növekmény. Ekkor az iparűzésiadó-alap is nulla lehet, ha határidőben adja be a bevallását a 2023-as évről (2024. 05. 31-éig).