Nyitott kérdések kivások adóalapjának meghatározásakor

Megosztás Tetszik

A kisvállalati adóalanyok kiva-, illetve iparűzésiadó-alapjának meghatározása során számos kérdésre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk az adózóknak. Jelen cikkünk célja néhány ilyen kérdéskör bemutatása, a teljesség igénye nélkül.

Május 31-e nem csak a társaságiadó-bevallás benyújtása miatt fontos határidő, a kisvállalati adózást (kiva) választó, naptári éves adózóknak is ezen időpontig kell benyújtaniuk kivabevallásukat.

Személyi jellegű kifizetések

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) szerint a kisvállalati adó alapja legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. Ettől eltérően tag esetén a Tbj. 4. § 14. pont 14.2 alpontja szerinti minimálbér 100 százaléka az alap, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 100 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. paragrafusa szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.

Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás, valamint a b) pont szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. Az egyes meghatározott juttatások esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a juttatás értékének 1,18-szorosa a személyi jövedelemadó alapja.

Ugyan az említett b) pont csak a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokra utal, azonban a teljes bekezdést tekintve úgy is értelmezhető, hogy ezen juttatások Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegére vonatkozik a hivatkozás, így kérdésként merülhet fel, hogy az egyes meghatározott juttatások esetében csak a juttatás értékét szükséges a kisvállalati adó alapjában figyelembe venni, vagy azok Szja tv. szerinti 1,18-szorosa utáni összeget.

Tekintve, hogy a kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, illetve a Szocho tv. 1. § (4) bekezdésének egészét értelmezve, feltételezhető, hogy a jogalkotói szándék az volt, hogy az egyes meghatározott juttatások esetében a kisvállalati adó alapjában is az 1,18-szoros alappal kelljen számolni a szochóhoz és a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan, ugyanakkor a Kiva tv. megfogalmazása jelen formában értelmezési kérdést vethet fel az adózók részéről.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN vázoljuk

• a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény igénybe vételért, illetve
• az iparűzésiadó-alap megosztását

érintő dilemmákat.